h 06/30/14
Dáma Lovag Erdő...
Ragyog a nap tűzkorongja
Forró melegét ránk ontja
Sugarai szinte perzselnek
Ideje már az aratás kezdésnek
|
...vasszeggel kivert végitéletek...
|
Ha álmaid sem kísértenek többé,
nem csendülnek szavak, elnémul a hang.
Megreped a méla nyelvtelen harang,
üvöltő indulat kong közömbössé.
|
Hol volt, hol nem volt, egyszer nagyon régen a Magura Hegység közepén állt egy kicsi vár. Olyan kicsi volt, hogy igazán nem is lehetett igazán várnak nevezni.
(Kép forrása: internet)
|
Nem kell a harag és gyűlölet,
a közöny önmagában is öl,
a ki nem mondott szó lelkedet
püföli, mint kőkemény ököl.
Ha beléd mar az élet karma,
elfordulnak tőled az arcok,
bár sebzett lelked azt akarja,
|
sze 06/25/14
Dáma Lovag Erdő...
Kutya hűség
Egy fájó sírást hallok az éjszakában
Egy kutya ül egymagában
Elhagyta a házat gazdája
De ő vigyázza,visszavárja
|
Szonett
Tombolt a nyár és vak volt a szerelem,
szőke hajára a kegyes természet
varázsolt csillogó, apró szemcséket,
elvesztettem eszem, nem volt türelmem.
|
...bejössz nekem...
|
|
Valamikor nagyon régen, túl az Óperenciás – tengeren, de még a Nekeresdi üveghegyen is, volt egy gyönyörű ország. Ennek közepén egy magas hegy tetején állt egy arany vár, és ebben lakott egy öreg király feleségével és leánykájával Napsugárkával.
(Kép forrása: internet)
|
...kilincselek...
|
p 06/20/14
Bársony Róbert
|
...feketén, fehéren...
|
sze 06/18/14
Mezei István
Kopott könyvek és rég levetett kabát,
álnok barátok, keserű szerelmek,
tépve, törve, mint a késő őszi nád
még a kevesebben is több, jobb leszek,
bár szűk a költségvetési keret.
|
Mély szegénység tükröződik a tóban
|
|
k 06/17/14
Dáma Lovag Erdő...
|
h 06/16/14
Juhászné Bérces...
Vörös tenger hullámzása,
Szemet vonzó a látványa,
Izzik forrón, szinte lángol,
Szerelmesen ég a vágytól.
|
örömködött a föld a talpa alatt
|
|