Éj nyugodalma,
csendje kavarva,
szélakaratra
dőlnek a fák,

Ősi gesztenyefák árnyékában
megpihenni tér a fáradt vándor,
a rég elmúlt idők homályában
még vissza-visszaköszön a mámor.

Homok, kő és végén néhány dübörgő rög
Szép sztaniolpapírba becsomagolva,
A hétmérföldes mesefilm meg csak pörög,
Mintha az életünknek értelme volna.

Egy pillanat, benne festett álom.
Naplementés színek alatt látom,
sásbuga ring a vízen, mint kis hajó.
Lentről visszhangot hoz a
szél - értelmét oldozza
a szájról röppentet szó.

Varjú ül az ágon,károgja kár!
Károgja a múltját,keres új hazát!
Belepi a tájat és a fát
Csendben még,de nézem!
Mikor lesz vége kérdem?

Egy nagyobbacska Nephila pók,
Kinek hasa szőrös és pufók,
Hálójában békát fogott,

Erzsikének most főhetett a feje. Nem is tudta, kit sirasson, kit sajnáljon, kit várjon haza. Varga Gyurka volt a szíve szerelme, de mégis Hubai Józsi volt a jegyese. Talán mégis őt illene haza várni.

Vasárnapi az időpont,
izgulunk, hogy ne legyen gond.
Fél tizenegy óta várunk,
ülőhely nincs, hát sétálunk.
Tömött váró, feszült percek
vontatottan, lassan telnek.

Már beköszöntött rég életem szép tele,
Nem ér véget bennem az örök havazás,
De ha éj omlik az estének testére,
Énem jobbik fele ébred, nincs elalvás,

Hol volt, hol nem volt, túl az Óperenciás-tengeren, ahol a kurta farkú kismalac túr, élt egy kiskondás.

(Kép forrása, internet)

Mesél a tenger, 
hűs vize hulláma,
benne susog 
szerelemesek

Szép magyar hazám
Változatos tája
Síkság,dombok ,hegyek világa
Van-e még a világnak szebb virága

Idővel sem törődve itt
vagyok kettesben veled,
szótlanul követem a szemed,
szád hús-piros ívét 
keresi a szám--
kezem minden rejteked.

Vannak ilyenek.
Egész életükben szeretni
Csak egyet képesek.
A sírig.
Mindíg csak egyet.
Ezért az egyért, minden kínt
Elviselnek.

Bordás barázdák között,
puha lábú szellő poroszkál.
Szőlő munkások rög-barna
kezén—kapás vállakon
bandukol velük haza a
csillagösvényt követő nyár.

...egyszeri és megismételhetetlen...

Mint kivégzőosztagot vezénylő tisztek,
Szaporodó évek, tizedelő ikszek,
Húszasok, százasok, vénülök veletek,
Álnok közömbösséget sosem tisztelek.