575575

Virágvasárnap. Kinyílnak a zárt kapuk, 
s a szeretetnek fénysugarában
valami különleges érzések lépnek.

Csendes a Balaton
vihar van kelőben
Fekete fellegek
tornyosulnak felette
Északról, hegyekről
vad szél bukik alá

Emlékeimet csokorba szedtem
Hogy voltál,s vagy nekem
Köszönöm szívből neked
Sárgarózsa szirma lassan lepereg
 

Szonett

Torlódik a partra az összetört jég,
leolvadt róla már a dér és a hó,
felhők színét tükrözi  a víz, a tó.
kék ünneplőt ölt fel naponta az ég.

575575

A kéz ujjai, lágy mozdulata, szárnyak,
mint a madárnak, messze repülnek.
S a kar együtt integet örök búcsúzást.

Hol volt, hol nem volt, valamikor nagyon régen túl az Óperenciás tengeren volt egy gyönyörű ország. Ebben az országban élt egy öreg király a feleségével.

(Kép forrása internet)

Fényben úszott,
Most koldus szegény!
Kifosztottan áll az élet peremén
Se háza,se vágya eltűntek már
Kezéből az idő homokot szitál

Viszontlátásra Kréta!

Valamiért a pénz válogat –
oda gurul, hol úgy is sok van:
nem lyukas zsebekbe látogat,
megbújik inkább trezorokban.

575575
Tavaszváró dal a sok virág, a zene,
mely bennem a fényt, elvarázsolja.
Itt-ott még havas a táj, s a szív melege, 

     Morajlott az egész ország.

Tékozlók, és szentek mennek el melletted,
földi életet visznek, vergődő utazók hitével
járnak. Létroppantó évekkel, ráncot, sűrítő időben
kakaskodó világ ficánkol életed körül. Átnézel

Ha beléptek bűvkörömbe,
én mondom: lesz megle-pi!
Fel hát számtalan örömre –
osztani oly ünne-pi.

Egyszer történt nagyon régen
Történetem elmesélem
Négy tervező,kivitelezők összefogtak