Attila azt mondták
"Proletár " költő vagy!
Annak tituláltak.
Skatulyába zártak
Csak úgy magyaráztak.

Istenhez szóló verseidet
Letagadták az égről!
Megfeledkeztek
Hazafias verseidről

Fordult már a kerék
Pergett a kocka
Divat lett ismét
Istenhez való ima

Megtalálták végre
Lelkedhez az utat
Száz év kellett ahhoz
Megértsék szavaidat!

Mint igaz játékszert
Ismét felfedeztek!
Istenhez vezető útjukon
Megtalálták a Te kereszted

- Attila - mondják-
Vallásos volt lelked
Istenhez fohászkodva
Erősítetted hited

Az emberi szenvedés
Mindig megérintett.
Hányatott sorsodban
Sem tagadtad meg Istent.

Szeretted Édesanyád, hazád
Ahogy ember szerethette.
Aggódott érte
Szíved és lelked.

Életedre rányomta
A szegénység a bélyegét
Keserűen etted
A költők kenyerét

Lánglelked nem tudta
Az igazságtalanságot legyűrni
Nehéz volt a gondból
Kiutat találni

Elvitt magával a fekete vonat
Egy nemzet siratja hiányodat
Neved csillagként ragyog
Költészetünk egén
Lelked megpihent
Az égbolt peremén

S ki és mi voltál?
Tudjuk már nagyon
Anyanyelvünk kincse vagy!
" s nem középiskolás fokon"

2OO8."Rendületlen hittel"c.kötetem.
Képszerkesztő:Király László Sopron.
79.éve hunyt el a nagy költő!