Húsvéti szigetek szobor óriásai
Múltból nézve,jövőbe mit olvastok ki?
Álltok még a parton,mint valakit várva
Távolba űzöttek vigasztalására

Bezártad ajtódat,
hiába csengetek,
Nem hallod?
Vagy nem akarod,
hogy melletted legyek?

víztükrében felcsillan a csendem

Feketék vagytok, mint a
holdnélküli éj,
Fekete szénpor lepte be
ruháitok, arcotok,

Tavaszi virágokból koszorút
Fonnék fejedre
Minden madár zengve énekelje
Öröm dalával köszöntve

Sors borzolta hajjal, ősz gondborostával,
az értelem alig lát, csak gyanít, sejt,
beletörődök, amit az élet tálal,
feszül bennem az atom, lüktet a sejt.

"Veletek a világ végezetéig"
Ó Jézus,Te áldozati bárány
Értünk szenvedtél a hit kínpadján
Értünk áldoztad drága életedet

Füstölt sonka az asztalon
Szeletelve mosolyog,
Aranyfényű zamatos bor
Gyöngye táncol, csobolyog.

Az áprilisi földbe mélyre elásom
haragom, bánatom, kicsorbult fegyverem,
letisztítom rút, csatakos csatabárdom,
csak béke jöhet tovább az úton velem.

Zokognak, rügyeznek bennem az ünnepek,
és a beteg televény már bolondgombát
hasztalanul terem, többé nem ejthetnek
tússzá rossz ízű álmok, mint gonosz spórák.
Örökre a húsvét gyermeke maradok

Magadban mindig új kutakat ásol,
néha felfeslenek rejtett rétegek.
Megsárgult képekkel kifakult mából
menekülnél, de sajnos nem lehet,
kifosztott termekben magad keresed.

Virágvasárnap
Könyörgés

Kacagásból lesz a kerítésem

...ha fáj a szíved, soha ne dalolj!...

Ezennel a politika gyűlöletvilágából vissza kívánok térni a szépirodalomhoz!

Ez legyen a kapocs mi összetart bennünket! Szolgáljuk együtt. lehetünk sok mindenben mások de ebben egyek kell hogy maradjunk!

Rügyet bont a szerelem,
rügyet bont a tavasz

Még megnézted a tavat, a partokat,
majd sorsod keresztje a sínre vonszolt,
megvonaglott az öreg tehervonat,
és megnyílt a zavaros, őszi mennybolt.
Páran felismertek, döbbenten álltak,

Szonett

Ősz fejem langy teleket havaz Neked,
szilánk, ököl arcomat nem roncsolta,
de ráncos szándék szólt bele sorsomba,
az öröklét éhe megöregített.