Mint ködfüggöny mögül, ha előbúj a nap,
Láttam meg szemének tündérszép csillagát.
S mint végtelen égbolt, ha bájjal elragad:
Fürödtem habzsolva… s a reggel így talált.

Hangod, mint ahogy a tenger zenél,
elandalít, bűvöl, elvarázsol...
két dallam között a hulló levél
megáll, majd bősz, vad vihart korbácsol.

Mint tűzből húzott üveg,
gömbje izzón terül szét,
nem látott még Júdea,
az égbolton ennyi vért.

Elnémult harangok
Hangjuk Rómába szálltak
Elcsendesült Róma
Nem halljuk hangját
A harangok hangjának

Pedig most kellene zúgni
Hangosan félre verni!
Harangozni fel hangosan az égre
Siratja fiát a védtelen ember
Támadó gonosz vérrel ünnepel

Liliomok zöld színű levele
Nyuszi fészket rakott közepébe
Volt abban színes tojás,nyulacska
Futottunk ki fészket keresve a szabadba

Nyuszi fészkét nézegettük, kutattuk
liliom levelek közt meg is találtuk
liliomnak nőtt magasra levele
Nyuszi a fészkét oda rejtette

Plakátkirályok vigyorától
penészül a kedvem,
befőtt szlogeneket böfögnek
emberevő pofák -
szívekből tákolt piramison
koszinuszt csomóznak.

Piros tojások reményében,
most szódásüveggel járok,
kinéztem én sok-sok házat,
csak ahol laknak még lányok.

Itt hagytál drága kiscicám,
A valahol kitett mérget megetted.
Ott vagy, ahol mindenki szeret,
S nem árthat néked semmi sem.

Tavaszi napsugarak virág
illatában türkizbe öltözik az ég.

De sokszor földre hull az embernek könnye.
Néha oly könnyedén mindent félre lökne,
S elrohanna messze, messze e világból,
Remélve, hogy szebbet s jobbat rejt a távol.

Elmúlt apró gyermekkorom tündérkertje
Hol a felkelő napot kakas köszöntötte
Nagyanyám kemencében sütött forró lepénye
Isten adta kenyér várt gőzölögve.

Ahol reggel rézkürtöt fújt a kis kondás
Malacnép visítva rohant a jelre
A pásztor nagyokat kurjantott
Ostorával nyomatékosan pattogtatott

Ott, ahol tegnap még hó volt,
ma már a tavaszi hóbort
játssza az ifjú bolondot.

Van, akinek erdeje nő,
mégis egész télen fázik,
más, meg kinek esze sincsen,
reggel, este csak pofázik.
Kutyatej, kutyatej,
ugat a sok kutyafej…

Könyörgés..
Virág Vasárnap van
Nyílik száz virág
Názáreti Jézus gondolok Rád
Pálma ággal ment a nép eléd
Üdvözöltek, köszöntöttek
Szeretetük sugárzott feléd

Egy hét sem telt feletted el
Édes Jézus elárultak
Elárultak kakasszóra
Másnap reggel virradóra
Megjártad a Golgota hegyet
Pilátus mondott rád ítéletet

Kaptam megint új könyveket,
megcsapott illata, a betű szeretet,
mélyeket szippantottam lapjaiból,
majd ittam, költők szavaiból.

Egy kicsi kakas nagyot gondolt
azt hitte, okos, jól megfontolt
szemétdombra feküdt
héjalesbe merült
légyott helyett így lett megcsonkolt.

Dáma Lovag Erdős Anna verse:Világ Költészet,Boldogság Napjára.
,,Hol a boldogság mostanában?"
Kérdezte tőlünk jó apánk
,,A meleg fűtött szobában!"
Feleltünk rá mi testvérek boldogan.

Hol a boldogság mostanában?
Felragyog a nap,olvad a hó a határban
Hóvirág kinyitja fejét
Erdő mélyén megszólal a nyitni kék