Drága kis unokám Panka,
Gyere  velem el Tihanyba!
Lépcsőn apátsághoz megyünk,
Onnan mindent szemre veszünk.
 
Kettős tornya messzire lát,
Szinte hallom hívó szavát.
Balatonnak kéklő vizén,
Vitorlázó fehér szirén.
 
Visszhangja a te hangodat,
Elviszi és visszahozza.
De ez még mindig nem elég,
Dombnak aljára lemennénk.
 
Még nagyobb csodát ott látunk,
Lila levendulában járunk.
Kitárjuk a két kezünket,
S illat gyógyítja lelkünket.
 
A kéklő ég azt ragyogja,
Nyugodt álmodat is hozza.
Fehér felhők elsuttogják,
Még ezerféle gyógymódját.
 
2019. 04. 25.