Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Graholy Zoé
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Kasza Marton Lajos

futoinda
futoinda képe

A költő dala

Rovatok: 
Vers

Hegedűn játszik a 
költő. Szivárvány öröme 
pattog vonója talpán,
pendíti a húrt-
szemében játszik a tűz,
és fokozza hangulatát
az ütem, a melódia.

futoinda
futoinda képe

Tavasz-várás

Rovatok: 
Vers

Ez a palóc táj bennem énekel, 
élő dalait lelkemnek Ő mondja el.
Kint erdőt, rétet takar még a tél
-fehér alapon rügyekben él a táj-
egyre hosszabbodó napokról mesél
az ágak közt ugráló kismadár.

futoinda
futoinda képe

Őrző sorok

Rovatok: 
Vers

Ötven, hetven év, vagy kilencven? Elmúlt,
minden marad, az idő már mögötted szalad...
Ma már, dédunokáid ősmagyar szemében
fürdik a hajnal, és a születő alkonyat.

futoinda
futoinda képe

Múló idő peremén ( Budapest )

Rovatok: 
Vers

Múló idő peremén, sebezhető életük 
útján ballag a nép karácsony felé.
Öreg-idős utcák lábához
simul a hű járda teste, ahol a régi
utcák, szíveket vezetnek a vágyhoz.

futoinda
futoinda képe

Irgalmatlan jelen

Rovatok: 
Vers

Irgalmatlan jelent rejt a változás--
az utcai élet árulja kétes titkait.
Vértől zavaros térben élők élik
az élet megfeszített kínjait.

futoinda
futoinda képe

Szíved alatt

Rovatok: 
Vers

Ugye, már vártad régen,
tartogattad, babusgattad vágyaid,
lám a tavasz --színes köntösében
zöldben oldja már az élet színeit.

futoinda
futoinda képe

Új év küszöbén

Rovatok: 
Vers

Minket ezek a hegyek neveltek--
palóc életünk felett az ég kékje.
Változás volt, ha láttuk, ahogy
kapaszkodik városunk szegény népe.

futoinda
futoinda képe

Úgy indulunk

Rovatok: 
Vers

Úgy indulunk, mint 
​minden évben,
sóvárgó hittel
vitatkozunk megint 
emberrel, éggel.

futoinda
futoinda képe

Elköszönök tőled

Rovatok: 
Vers

Az üzenő szélben  
lelkedet érzem,.
A mindenség
fogja már, de ideért
és tudom, üzentél.

futoinda
futoinda képe

Megtörtént

Rovatok: 
Humor

Amikor az ünnepek a nyakunkon vannak, barátainkkal, szinte sietősen rohanunk egyik partiról a másikra.

futoinda
futoinda képe

Utak fehér szőnyegén

Rovatok: 
Vers
A születésre, ünneplőbe öltözött
szelíd házsorok között
követem friss nyomát a hóesésnek.
futoinda
futoinda képe

Születésnap

Kedves FÚSZ, ÉS ANNAK ELŐZŐ, S MAI TAGJAI!

Szeretettel köszöntöm az ifjú FÚSZ-t, 19. születésnapján. Sors-életben ez az idő nem sok, de amin ez a 19 éves FÚSZ átment, és még ma is itt van, az csoda. 

Remélem, reméljük, hogy ez a csoda ezután is folytatódni fog. Viszontlátásra jövőre a 20-on.

futoinda
futoinda képe

Rauris, Ausztria

Rovatok: 
Vers
Lehajol hozzánk, s a szemünkbe tekint
a táj--azonnal a szívünkbe zárjuk.
Itteniek örömét, nyugalmát látva,
ránk ragad a boldogságuk.
futoinda
futoinda képe

Velünk élnek

Rovatok: 
Vers
Életet adnak ezek az izzó nappalok...
Forrón bújsz ölembe, nyakamba
kapaszkodsz - dalol bennem a hangod.
futoinda
futoinda képe

Mínusz 40 fok

Rovatok: 
Vers
Ajánlom azoknak, akik várják a telet.
 
Csend van bent.
Hátborzongató, szívet,
életet rémítő csend.
Sűrűsödik az ember vére.
Didergő jégvirágok, ablak
futoinda
futoinda képe

Örök vándorok

Rovatok: 
Vers
Az óceán ezer év óta sem változott.
Lábadhoz simuló úton, még csak az élet
sem annyira - a törpére zsugorodott
létezésben, mért kell a messzeséget
hazától a sírig - könnyezve - felmutatnod?
futoinda
futoinda képe

Az őr

Rovatok: 
Vers
Valamikor így állt, Hajas
ősapám a tűz fölött,
mikor őrködött.
Hajnalt figyelt, nappalt és estét,
és örült, amikor érkeztek a fecskék.
futoinda
futoinda képe

Ezen a tájon

Rovatok: 
Vers
Eszed, karod erejével mit csinálsz,
amikor a kényszer mámora trónol,
amikor mást remél a porba rúgott élet?
Mit markolsz az elmaradt, ígért jóból,
ha türelmet aláz az újabb ígéret--
marad e más indítója az észnek?
futoinda
futoinda képe

Találod e helyed

Rovatok: 
Vers
Múló tavaszok pillantanak szemed íriszébe.
Élsz, mint cseppben az ős tenger, e tükörképbe
mozog minden, amire éppen rátekintesz,
ám az idő intő ujjára kérdőn visszaintesz.
futoinda
futoinda képe

Magad módján

Rovatok: 
Vers
Itt járt őseid nyomát járod szüntelen,
ismerős szemmel nézelődsz a szelet térben.
Palástot kanyarít rád a naplemente pírja--
takaróddzál vele! Tévedéseid a messzeségben
az idő, úgy is ráncaid közé, homlokodra írja.

Oldalak