Irgalmatlan jelent rejt a változás--
az utcai élet árulja kétes titkait.
Vértől zavaros térben élők élik
az élet megfeszített kínjait.

Görcsöt kap a szem, ha visszanéz!
Árvákat szaporító diadal ordít
ismétlődő emberi érdeket, s a
lábnál megint a múlt mása hódít.

Micsoda vágóhíd lett az élet itt,
értelmét alig méri már a szó.
Elcsépelt igék tördelik a jövőt,
megosztva, pányvázva mindent, ami jó.

Értékeink hírmondói --az átkozottak --
ők mondják el a jajt, a nem apadó vért,
miért halnak nyomjelzős jelen űrében
az annyiszor elgáncsolt álmokért...

Salgótarján, 1990. Február, 6.