Ez a palóc táj bennem énekel, 
élő dalait lelkemnek Ő mondja el.
Kint erdőt, rétet takar még a tél
-fehér alapon rügyekben él a táj-
egyre hosszabbodó napokról mesél
az ágak közt ugráló kismadár.

Emberek köszönnek napnak, fénynek,
csipkebokrok alatt bujkál a nyúl,
ha olvad, jégcsapja nő a vesszővégnek,
pláne, mikor az ég fölötte kitisztul.

Fagyott avart simogat sugarával a nap,
Salgó alatt hó-fodrokat fodroz a szél,
várom, hogy az ágak közt majd dalra kap,
mint minden évben a hír, az első ki-ki-tél.

 Salgótarján, 2016. Január, 19.