Ugye, már vártad régen,
tartogattad, babusgattad vágyaid,
lám a tavasz --színes köntösében
zöldben oldja már az élet színeit.

Vidám a homlok, és öröm bujkál
--ha nézed az emberek szemében,
köztük jársz, s a röppenő hahóknál
szőkeséged fürdik a napsütésben.

Az ütemek bennünk dallamot rejtenek--
részeg a színtől a délután,
a kertben simogató szemek
előtt bíborban izzik a tulipán.

Tudom, mielőtt eljön az este,
kötényedbe gyűjtöd a fényt,
--szíved dobbanása alatt viszed
a tavasz-színezte reményt...