Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Körmendi Rita

Ritmike
Ritmike képe

Látomás

Rovatok: 
Vers
Látomásom volt az éjjel, jött felém anyám,
kezét nyújtotta felém, és mosolygott rám
Hosszú útra hívott , ahol a fák égig érnek,
hol a lombkoronák egészen össze érnek.
 
Hallgattuk a madarakat, ahogyan csiripelnek,
egészen lassan múltak el ezek a percek,
virágokból koszorút fontál hosszú hajamba,
Ritmike
Ritmike képe

Még lennék

Rovatok: 
Vers

Mint lebegő falevél
kit felkapott a déli szél
épp lehullott tehetetlen
s már úton a rengetegben.

Hol magasra röppent
hol egy tócsába csöppent
messzi fellegekben járt
poros parkolókban várt.

Hol csendben magányosan
komoran, éhesen, sárosan,
hol fényárban fürösztve,
újra a magasba emelve.

Ritmike
Ritmike képe

Esküvőnkre

Rovatok: 
Vers
Két út két élet, egy pont, mely összeköt végleg!
Egymásra leltünk egykor,
egy napos délután.
Egy röpke perc,
egy pillantás volt csupán.
Megváltozott akkor minden,
fellegek közt jártunk,
a nap lejött a földre,
s csillagok közt háltunk,
felröppentünk a széllel,
Ritmike
Ritmike képe

Orgonafa

Rovatok: 
Vers
Szomorúan hajlik az orgonafa ága
hiába tekeredik törzsén hajtása
kapaszkodik rajta szorítja egy kicsit
míg ereje engedi egyre feljebb kúszik.
Nem akarta elengedni kiszáradó törzsét
testével is védte elhaló gyökerét
próbálta éltetni, gyógyítani lelkét
de ő már lemondott, elengedte kezét.
Ritmike
Ritmike képe

Levél keringő

Rovatok: 
Vers
Sármos mosolyával
le csalta magához,
le húzta az ágról,
bókolt neki százszor.
Oly szép vagy te szőke,
jöjj egy keringőre,
de már máshoz fordult,
s a vöröset dicsérte.
hulljatok mind hozzám
ide anya földre,
maradjatok velem
együtt mindörökre.
Ritmike
Ritmike képe

Hegyek

Rovatok: 
Vers
S nesztelen lopódzik a tél,
fagyba zár mindent.
Mint egy selyem lepel,
mely az értéket nem fedi el.
Harsány színek el köszönnek,
hófehér bundát öltenek,
vadul vágtató forrás dermed,
Mint ha megállna minden,
Te ott fenn, Ó, magasztos,
téged nem takargat,
Ritmike
Ritmike képe

Üzenet

Rovatok: 
Vers
Egy korai hajnalon
üzeneted az ablakon,
jégvirágba kódolva
jelzed, itt vagy újra.
Csókod csípi ajkam,
szellő kócolja hajam,
karod ölel fagyosan,
tova állsz hamarosan.
Egybe olvad minden,
ennél szebb tán nincsen,
vakító hófehér színben
örökké őrzöm szívemben.
Ritmike
Ritmike képe

Búcsú nélkül

Rovatok: 
Vers

Tenyeremben dobog a szívem
ahogyan a virág levelét tépem,
könny csordul végig arcomon,
egy csendes tavaszi alkonyon.

A háznál hallatszik egy dallam,
egészen halkan, csak én halljam,
egyre jobban összeszorul kezem
én itt a helyem most sem lelem.

Ritmike
Ritmike képe

Álmatlan éjszaka

Rovatok: 
Vers

Gyertya fényben úszik minden
szememben álom még nincsen,
alszik mindenki jó és gonosz
az asztalon a papírdoboz.

Az óra jár lassan körbe
gyertya kanóca is görbe
fáradtan ég lassan lángol
nap a holddal nem harcol.

Csendes minden üres kies
az én szívem még is heves,
gondolatok zakatolnak
már nincs hegye a tollnak.

Ritmike
Ritmike képe

Boldizsár a szerelmes béka

Rovatok: 
Mese

Boldit mindenki kedveli
a származása leveli
üldögélt a kútnak partján
elámult egy angyalt látván.

Ki keservesen sírdogált
mert egy kis golyót nem talált
Aranyból volt eme csoda
ezért volt a lány úgy oda.

Első látásra szerelem
Azt a golyót megkeresem
ha kell feláldozom magam
meglegyen, nem múlik rajtam

Ritmike
Ritmike képe

A Forma

Rovatok: 
Egyéb

Két kezem ölel át
mint vastag kabát.
melegít és formáz
újaim bordáz

Lassan egybe olvad
a ma és a holnap.
szív és lélek
már együtt élnek

Testet ölt lassan
szándékosan,
az anyag orma
kialakul a forma

Forog a nagy korong
szorong és tolong,
körbe még körbe
emlék lesz belőle.

Ritmike
Ritmike képe

Kicsiny Karácsony

Rovatok: 
Vers
Írtam levelet, százat,
mit kívánok másnak.
Kabátot, ki fázik
esernyőt, ki ázik.
Főtt ételt , ki éhes,
enyhülést , ki mérges.
Fájdalomra, gyógyírt,
szomorúnak, jó hírt.
Mikor jön már, úgy várjuk?
Kis Jézuskát áldjuk.
S lesz e fánk, díszes?
Narancs illat, édes?
Ritmike
Ritmike képe

Bánatosan

Rovatok: 
Vers
Könnyeimet itatnám válladra borulva,
ha nem lenne milliónyi tüskével borítva,
erősen szorítanálak magamhoz örökre,
de kőszívedet sajnos nem érem körbe.
 
Büszkén fognám kezedet, de lángol,
perzselni kezd a közelségem bárhol,
s hűsíteni próbálom megégett sebed,
gyógyítani lágyan, de te nem engeded!
Ritmike
Ritmike képe

Férjhez megy az ősz

Rovatok: 
Vers
Férjhez megy az ősz
hozzá megy a télhez,
gratulálnak neki
erdőlakó népek.
Ünnepi színt rendelt
ágakon és bokron,
rég lehullott termést
az ünnepi csokron.
Felölti magára
ezer szín palástját,
pók szőtte fátylát
kopasz fák tartják.
Hosszú ruháját húzza,
Ritmike
Ritmike képe

Alszik a táj

Rovatok: 
Vers

Alszik a táj,
kicsit talán fázik,
kis madárka már
az eresz alatt alszik.

Hó fedte a házat,
bokrokat és fákat,
friss hó lepi el
szépen a tájat.

Lábnyomom se látszik,
befedte a hó,
ragyogó gyémánt
olcsó takaró.

Alszik a táj,
már nem is fázik,
meleg dunyhájával,
jól betakarózik.

Ritmike
Ritmike képe

Álmodj még!

Rovatok: 
Vers

Ébredezik már a háznépe,
halkan ereszkedem térdre,
csendben nézem kis arcod,
ahogyan igaz álmod alszod
Mosolyt csalt az ajkadra
talán egy fényes paripa,
néha még fel is kacagsz,
tündérektől csókot kapsz?

Ritmike
Ritmike képe

Négy Évszak

Rovatok: 
Vers

Tavaszanyó felöltötte legszebbik ruháját,
olyan virágosat, illatosat, tarkát.
Megérintette kezével gyengéden a földet,
új életet csókolt nem tehetett többet.
Megsiratja néha tavalyi táját,
de nem szomorú mert öleli barátját,
Ki fel itatja záporozó könnyeit,
lábai elé forró homokot terít.
Bohókás, szertelen kalandokra csábít,

Oldalak