Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Körmendi Rita

Rovatok: 
Vers
Ó, drága társak, jó barátok!
Szeretettel gondolok rátok!
S ha néhány sorom olvassátok!
Körül vesznek majd jó hatások!
 
Különbözőek vagyunk, mások,
mégis összekötnek írások!
Elétek őszintén kiállok,
mindig barátságot kínálok!
 
Olykor rokonlelket találok,
Ritmike
Ritmike képe

Üzenet a nyárnak

Rovatok: 
Vers
S még ölel langymeleg karod,
most búcsúzom, ha akarod!
De ígérd meg nekem, sietsz,
rám újra ezer szikrát vetsz!
 
Tudom, neked kell, hogy pihenj,
ó, nem is tartalak fel, menj!
Hótakaród igazítom,
kedves arcod megsimítom!
 
Kis pacsirta hangját lesem,
Ritmike
Ritmike képe

Időkerék

Rovatok: 
Vers
Rohanó idő kereke, 
haj, bárcsak egyszer lehetne!
Egy karommal ölelnélek,
a másikkal pörgetnélek! 
 
Néha előre, ne fájjon,
ádáz szavad így ne bántson! 
S én nem vágyom már a múltba, 
bizony nem csinálnám újra!
 
Olykor megállítanálak,
csak némán élnék a mának!
Ritmike
Ritmike képe

Rabszolga

Rovatok: 
Vers
Bár ne találkoztunk volna,
az idő lassabban fogyna, 
s nem zokogna lelkem se úgy,
bánatod érzem ugyanúgy!
 
Bár ne ébrednék melletted,
korán a napot elveszted,
s ne látnám arcodon a kínt,
mely szám ízét úgy keserít!
 
Értelmetlen barázdát ejt,
Ritmike
Ritmike képe

Szüret

Rovatok: 
Vers
Kenyér mellé jó a szőlő,
apró karó kell a tőhöz,
gazdának óhaja kevés,
csak remek legyen a termés.
 
Az inda húzza és húzta,
karjait magasra nyújtja,
kapaszkodik az felfelé,
tekeredik a nap elé.
 
Jól rásüt a nap sugára,
míg ontja kincsét magára,
Ritmike
Ritmike képe

Iskolába megyek!

Rovatok: 
Vers
Homokozó lapátomat ceruza váltja fel,
kedves, drága jó kis pajtások nem feledlek el!
Tarisznyámban őrzöm az óvodai éveket,
és gondolok rád homokozó, de most ég veled!
 
Mint a sebesvonat, gyorsan szaladnak a hetek,
szeptembertől én bizony már iskolába megyek!
Az első naptól egy szép iskolatáskát hordok,
Ritmike
Ritmike képe

Az elemésztő bú

Rovatok: 
Vers
Szokott helyen lapít a bú
mint egy ottfelejtett bábú
de csak a helyét foglalta
vár, érkezzen áldozata.
 
S mit sem sejtve telepedett
kit magánya ide rejtett
ábránd a csillagok között
súlytalan a felhők fölött.
 
Mozdulatlan már holt teste
nap nap után újra leste
Ritmike
Ritmike képe

Vajon ha lenne...

Rovatok: 
Vers

Vajon, ha lenne ükapám,
mindig emlékezne énrám?
Mesélne az ükanyámról,
szántóföldről, katonákról...
 
Vajon, ha lenne dédapám,
vele élne még dédanyám?
Pipázna ő is a gangon,
halkan szól vagy emelt hangon?
 
Vajon, ha lenne nagyapám,
úgy szólna hozzám, angyalkám!
Majd venne nekem bambit

Ritmike
Ritmike képe

Árnyék

Rovatok: 
Vers
Veled születtem s veled halok
úgy ébresztenek a hajnalok
ha nem akarom akkor is még
fel a falra rajzolódom rég.
 
Követlek én ha felkel a fény
gyakran megláthatsz engem ez tény
ott melletted is vagy mögötted
és előtted s akár fölötted.
 
Színes ruhákba nem öltözöm
Ritmike
Ritmike képe

Felhők közti gondolatok

Rovatok: 
Vers
Est, gondolatok, merengek
eső utáni fellegek
érdekesen keverednek
gondolatok teregetnek.
 
A rózsaszín a kékre hat
imitt-amott fehér áthat
és alatta sok út járhat
ki és nem taposott járat
 
Nyugodt, de még fáradt fenség
szemnek e látvány eleség
Ritmike
Ritmike képe

Bár lenne

Rovatok: 
Vers
Bár lenne nekem ükanyám,
mesélne, szavát ihatnám,
kerek arcú vitézekről
és hogy éltek fillérekből.
 
Bár lenne nekem nagymamám,
sütne, párnát tenne alám ,
s talán simítaná fejem,
vagy csak itt ülne mellettem.
 
Bár lenne nekem is anyám,
olyan, aki vigyázna rám,
Ritmike
Ritmike képe

A dal ereje

Rovatok: 
Vers
Halk dal rázta fel a csendet
ujjai játszottak egyet
olyan ismerősen csengett
szívemnek húrjain pengett.
 
És már együtt is morajlik 
hangszálam dalra szomjazik
hangosan dúdol, hallatszik
a ritmusokkal eljátszik.
 
Hangos dal szűrődik most már
zene minden foka átjár
Ritmike
Ritmike képe

A martoni játszótéren

Rovatok: 
Vers
A martoni játszótéren 
nyári napon pont mint régen
hallatszik a hangos zsivaj
gyereksereg nagy a ricsaj.
 
Röppen a hinta
libben a szoknya
piros és cifra
itt járt egy cica.
 
Csúszda alján homokozó
jó lenne még egy pancsoló
itt nem rúg meg a kis csikó
Ritmike
Ritmike képe

Karma

Rovatok: 
Vers
Ó, sajnos sok a megfáradt ember,
ki a szemedbe nézni már nem mer!
Mögötted feni, élezi a kést,
alkalmat lesve keresi a rést!
 
Fordulj csak hátat, s már lendül a kar,
s tőrének éles vége beléd mar,
s vigyorog továbbra is, ha rád néz,
de te tudod, eme arany csak réz.
 
Ritmike
Ritmike képe

Magányos cédrus

Rovatok: 
Vers
Szívem faragtam sziklába,
hatalmas hegy oldalába,
az esthajnalcsillag vezet,
kövesd a jelet, a kezet.
 
Magányos cédrusként állok,
egymagamban itt e tájon,
szellőt kértem hozzon felém,
hatalmas tenger nyílt terén.
 
Könyörögtem fényes naphoz, 
Ritmike
Ritmike képe

Nyári holdfény

Rovatok: 
Vers
A nyári este holdfénye
belenéz a tó tükrébe
bámészkodva, álmélkodva
kerek arca mosolyodva
 
Végig simítja a tájat
hegyeket és apró házat
elszenderedett a világ
szép álmot sző minden virág.
 
Mesét suttogott a szellő
elcsendesedett az erdő
Ritmike
Ritmike képe

Nyári apevák

Rovatok: 
Vers
Egy
forró
nyári nap
szerelmet vall
a tücsökzene.
 
Szép
nyári
éjjelen 
kéz a kézben
sétálok veled.
 
 
 
 
Ritmike
Ritmike képe

Apeva kócos/nyár

Rovatok: 
Vers

Még
ezer
szikrát szór
kócos haja
a forró nyárnak.

Ritmike
Ritmike képe

ripp-ropp dinnye

Rovatok: 
Vers
Kívül zöld és csíkos
belül piros magos
jó kong kipp-kopp
jól hasad ripp-ropp
 
Eljött az ideje
jó gazda leszedje
jó kong kipp-kopp
jól hasad ripp-ropp
 
Kisfiú kedvence
megeszi egyszerre
jó kong kipp-kopp
jól hasad ripp-ropp
Ritmike
Ritmike képe

Elpattant húr

Rovatok: 
Vers
Ma ismét elpattant egy húr
lelkemnek erős hangszerén,
jó mélyen a szívembe szúr,
lebegek a bú tengerén.
 
Oly szépen és lágyan zenélt, 
szerelmes dallamot zsongott,
és önfeledten táncra kélt,
ó, soha sem panaszkodott!
 
Jaj, de hányszor sebzett már meg,

Oldalak