A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.
Gyöngyösi Zsuzsa
főszerkesztő, Főadmin
(30) 525 6745
Soltész Irén
szerkesztő
Takács Mária
szerkesztő/admin
Nagy Erzsébet
szerkesztő
Hollósi-Simon István
webadmin, főszerkesztő-helyettes
|
Rovatok: Vers Virág helyett szavakat szedtem egy csokorba,
ma is gondosan rendezgetem szépen sorba!
Tettem bele még illatozó százszorszépet,
egészséget, boldogságot kívánok néked!
Tűztem hozzá oly ritka minden színű rózsát,
pompás illata feledtesse szíved búját!
Szeretet szalaggal kötöttem át a csokrot,
|
|
Rovatok: Vers Ott feletkeznék
hol legszebb árnyalata
a kéknek azúr.
|
|
Rovatok: Vers Ki- Még
hordja
nagy tüskés
zöld kabátját
a vadgesztenye.
A
tüskés
burokból
megszületett
gesztenye herceg.
|
|
Rovatok: Vers Elrejti magát a színes púder mögé,
tükör előtt bámul, jól takar a festék,
sötétbe zárt lelke talán még az övé,
elbírja még azt a hosszadalmas esték.
Szépen az ajkát vastagítja a bohóc,
és már eltüntette arca vonásait,
az artista melegít, torkában gombóc,
vakmerően feszegeti határait.
|
|
Rovatok: Vers S még egy forró csókot röptetsz,
lágyan megsimítod karom,
de már gyakran ejtesz könnyet,
Ó, hogy elhagy? Nem akarom!
Színpompás ruhád felöltöd,
és még táncra perdülsz egyszer,
táncolsz, míg jő a szürke köd,
majd tova ereszt, hisz ismer.
Menned kell, elfogyott erőd,
|
|
Rovatok: Vers Záporeső napsütésben
szép szivárványt fest az égre
szellő szárnya felszárítja
nem marad semmi, állítja.
|
|
Rovatok: Vers Átsétált az úton egy fekete macska
szerencséje volt, mert senki el nem csapta
kacag, szájában virított egy lóhere
messziről látszott a négy szép zöld levele.
Jó nagyot dobbantott az útszéli porban
s a kéményseprő ölébe pottyant nyomban
kerestem ruhámon gyorsan én egy gombot
|
|
Rovatok: Vers A
táj ha
festői
és megihlet
én megfestem azt.
|
|
Rovatok: Vers Mint jó diák, elővette a palettát,
s festeni kezdte a tájat,
hol dombokat, hol a fákat,
még utoljára tarkára a bokrétát.
Ecsetét néha-néha a tóba mártja,
letörli forró mosolyát,
helyette komoly arcot vág,
még alkot, munkáját szorgosan folytatja.
|
|
Rovatok: Vers Ó, drága társak, jó barátok!
Szeretettel gondolok rátok!
S ha néhány sorom olvassátok!
Körül vesznek majd jó hatások!
Különbözőek vagyunk, mások,
mégis összekötnek írások!
Elétek őszintén kiállok,
mindig barátságot kínálok!
Olykor rokonlelket találok,
|
|
Rovatok: Vers S még ölel langymeleg karod,
most búcsúzom, ha akarod!
De ígérd meg nekem, sietsz,
rám újra ezer szikrát vetsz!
Tudom, neked kell, hogy pihenj,
ó, nem is tartalak fel, menj!
Hótakaród igazítom,
kedves arcod megsimítom!
Kis pacsirta hangját lesem,
|
|
Rovatok: Vers Rohanó idő kereke,
haj, bárcsak egyszer lehetne!
Egy karommal ölelnélek,
a másikkal pörgetnélek!
Néha előre, ne fájjon,
ádáz szavad így ne bántson!
S én nem vágyom már a múltba,
bizony nem csinálnám újra!
Olykor megállítanálak,
csak némán élnék a mának!
|
|
Rovatok: Vers Bár ne találkoztunk volna,
az idő lassabban fogyna,
s nem zokogna lelkem se úgy,
bánatod érzem ugyanúgy!
Bár ne ébrednék melletted,
korán a napot elveszted,
s ne látnám arcodon a kínt,
mely szám ízét úgy keserít!
Értelmetlen barázdát ejt,
|
|
Rovatok: Vers Kenyér mellé jó a szőlő,
apró karó kell a tőhöz,
gazdának óhaja kevés,
csak remek legyen a termés.
Az inda húzza és húzta,
karjait magasra nyújtja,
kapaszkodik az felfelé,
tekeredik a nap elé.
Jól rásüt a nap sugára,
míg ontja kincsét magára,
|
|
Rovatok: Vers Homokozó lapátomat ceruza váltja fel,
kedves, drága jó kis pajtások nem feledlek el!
Tarisznyámban őrzöm az óvodai éveket,
és gondolok rád homokozó, de most ég veled!
Mint a sebesvonat, gyorsan szaladnak a hetek,
szeptembertől én bizony már iskolába megyek!
Az első naptól egy szép iskolatáskát hordok,
|
|
Rovatok: Vers Szokott helyen lapít a bú
mint egy ottfelejtett bábú
de csak a helyét foglalta
vár, érkezzen áldozata.
S mit sem sejtve telepedett
kit magánya ide rejtett
ábránd a csillagok között
súlytalan a felhők fölött.
Mozdulatlan már holt teste
nap nap után újra leste
|
|
Rovatok: Vers Vajon, ha lenne ükapám,
|
|
Rovatok: Vers Veled születtem s veled halok
úgy ébresztenek a hajnalok
ha nem akarom akkor is még
fel a falra rajzolódom rég.
Követlek én ha felkel a fény
gyakran megláthatsz engem ez tény
ott melletted is vagy mögötted
és előtted s akár fölötted.
Színes ruhákba nem öltözöm
|
|
Rovatok: Vers Est, gondolatok, merengek
eső utáni fellegek
érdekesen keverednek
gondolatok teregetnek.
A rózsaszín a kékre hat
imitt-amott fehér áthat
és alatta sok út járhat
ki és nem taposott járat
Nyugodt, de még fáradt fenség
szemnek e látvány eleség
|
|
Rovatok: Vers Bár lenne nekem ükanyám,
mesélne, szavát ihatnám,
kerek arcú vitézekről
és hogy éltek fillérekből.
Bár lenne nekem nagymamám,
sütne, párnát tenne alám ,
s talán simítaná fejem,
vagy csak itt ülne mellettem.
Bár lenne nekem is anyám,
olyan, aki vigyázna rám,
|
