A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.
Gyöngyösi Zsuzsa
főszerkesztő, Főadmin
(30) 525 6745
Soltész Irén
szerkesztő
Takács Mária
szerkesztő/admin
Nagy Erzsébet
szerkesztő
Hollósi-Simon István
webadmin, főszerkesztő-helyettes
|
Rovatok: Vers Piros pipacs, te kis árva,
hogyan jöttél e világra?
Semmi nem itt volt előtted,
mégis gyökered eresztetted.
Nem számít a kopár síkság,
és a bozontos gazosság?
Megférsz te a pitypanggal is,
és nem zavar a kanális!
Piros pipacs, te kis drága,
|
|
Rovatok: Vers Akarom még látni a felkelő napot,
ahogy ásítva lerázza takaróját,
kényelmesen nyújtózkodik egy jó nagyot,
és eléri arcod, simítja mosolyát.
És még úgy szeretném megélni a napot,
hogy érezhessem, mindennél jobban szeretsz,
szavak nélkül érezz végtelen holnapot,
|
|
Rovatok: Vers Vastag smink mögé
rejtem törékeny lelkem
színpadra lépek.
Majdan letörlöm
mikor a reflektorfény
nem rám világít.
|
|
Rovatok: Vers Kimentem a kertembe
megérett a cseresznye
felmásztam a létrára
a legfelső fokára.
Egy piros és egy bordó
finom édes ropogó
tele kosár csuda jó
nagy melegben ez való.
Ezért volt sok virága
roskad is most az ága
lesz is befőtt télire
|
|
Rovatok: Vers Forró nyári nap van,
mégis fázom,
elmerengek a tájban,
karom kitárom.
Arcom simítja
egy szomorú fuvallat,
újra nekem sírja,
gyászéneket hallat.
Csak állok némán
s hallgatom,
ami még vár rám,
nem akarom!
|
|
Rovatok: Vers Áldott a nap mikor hozott,
minden bánatot múlatott.
Az első mosoly rabul ejtett,
mindeneim, azok lettetek.
S az első szavak ó de szép,
szívembe égő örök emlék.
Mintha tegnap lett volna,
átélném újra, karolva.
Kacajtól lett hangos a ház,
|
|
Rovatok: Vers Ébredezik már a háznépe,
halkan ereszkedem térdre,
csendben nézem kis arcod,
ahogyan igaz álmod alszod.
Mosolyt csalt az ajkadra,
talán egy fényes paripa,
néha még fel is kacagsz,
tündérektől csókot kapsz?
Fogócskázol kinn a mezőn,
dús fűvű, virágos legelőn,
|
|
Rovatok: Vers Reszket a papír mert
szívem gyors ritmust vert
állok remegő térdekkel
hittel és komoly érvekkel.
meg sem rebben a levegő
dermedt csend, mint a temető
kiszáradt a torkom is
hol tartok melyik sor is?
Gondolatom a hátsó sorban
valaki épp picit megmoccan
|
|
Rovatok: Vers Ma egy csokor vadvirágot szednék
tarka pillangó bőrébe bújnék
lebegnék a széllel
játszanék az éggel.
Piros pipacsos álom ágyikóba
búzavirág kék hímzett takaróba
belebújnék egészen
heverésznék én tétlen.
Szép virágokból koszorút fonnék
|
|
Rovatok: Vers Heverek a tónak partján,
nyárnak délutáni napján,
hallgatom a susogását,
nézem felhők vándorlását.
Elveszek a sodródásban,
táncolok a fodrozásban,
s mindezt hason fekve teszem,
sűrűre font pázsit kerten.
|
|
Rovatok: Vers Kapaszkodom a fénysugárba,
mely beosont szürke szobámba,
fényt hozott magával, melegséget,
összetört szívemnek reménységet.
Kapaszkodom az út menti ágba,
mely beleakadt ruhámba,
megtépázta, cafatokra tépte,
még is szorítom, lassan lépkedve.
Kapaszkodom a szélbe,
|
|
Rovatok: Vers Most oly hangos a csend,
egész testemben nincs rend,
fárad a karom, lábam,
csak fekszem az ágyban.
Elmosódott képek,
összemosódott színek,
Húz a fejem balra,
fordulhatna már jobbra.
Röpködnek a székek,
kavarognak a képek,
nehéz lábon állni,
|
|
Rovatok: Irodalom Egy tízlakásos társasház garzonlakásában élt édesanyjával Erika aki egy autóbaleset után elveszítette édesapját és az egyik lábát.
|
|
Rovatok: Vers Egy magas fatörzs tövében
van egy gömb alakú fészek,
benne lakik a kis bajszos
Viki mókus a kis szorgos.
Míg az idő verőfényes
ugrándozik a kis édes
egyik fáról a másikra
majd ki szalad a pázsitra.
Ám az idő rosszra fordul
a gyűjtögetés felgyorsul,
|
|
Rovatok: Vers Egy régi kopott képkeret,
körül ölel emlékeket.
szépeket és rejtélyeket,
olykor csak a szép kék eget.
Játszadozó gyerekeket,
komoly képű felnőtteket,
bánatot és szeretetet,
irigységet, szerelmeket.
Nem válogatnak az érvek,
itt némák, jól összeférnek.
|
|
Rovatok: Vers Szívemnek mindig kedves,
színes szép tulipánok.
a tavaszban most csendes,
néma szép reményt adtok.
Úgy várok én már rátok,
pompázatos hangulat.
ahogy délcegen álltok,
elképzelem hangjukat.
Szoros tekeredik rád,
csomagolt be leveled.
|
|
Rovatok: Vers Gyertek kis pajtások
énekeljetek!
kedves jó barátok
emlékezzetek!
Álljunk körbe gyorsan
add ide kezed!
Daloljunk hangosan
vidám éneket!
Mosolygós szempárok
kik itt jártatok!
Ragyogó gyémántok
csillogjatok!
|
|
Rovatok: Vers Nyári forróság, mely égeti arcom,
|
|
Rovatok: Vers Fényes nap sugara táncol
tengeren s óceánon
felette úgy feszül az ég
utánozhatatlan kék.
Kedvem lenne elhajózni
s majd egyszer hazatérni
lebegni messzi vizeken
majd amott megpihenek.
Éjeken ringatóznék
estbe hajlott naplementék
|
|
Rovatok: Vers Titokban angyalok járnak
kik nem hordanak szárnyat
nem teljesítenek vágyat
épp csak ránk vigyáznak.
Néha-néha oly testet ölt
varázslatos és fen költ
ahogy a lélek lelket önt
sorsot nem ír nem dönt.
Mint ha megfogná a kezed
és tovább élné veled
|
