Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Körmendi Rita

Ritmike
Ritmike képe

Már nem álom

Rovatok: 
Vers
Volt egy álmom,
de elsodort az élet,
nem hittem, hogy elérem,
mégis vágyom.
 
Volt egy álmom,
nem hitt senki bennem,
s nem fogta a kezem,
mégis várom.
 
Volt egy álmom,
küzdeni kezdtem érte,
te is figyeltél végre,
megpróbálom.
 
Ritmike
Ritmike képe

Bohóc-kodás Apevák

Rovatok: 
Vers
Két
szeme
mosolyog,
krumpliorra
szép nagy és piros.
 
Nincs
mása,
csak foltos
ruhája, de
szíve hatalmas.
 
Ne
legyél
bánatos,
néha te is
kacagj, bohóckodj!
Ritmike
Ritmike képe

Nem lehet jónak lenni

Rovatok: 
Vers
Ebben a világban nem lehet jónak lenni!
Nem engedik, hogy jó legyél.
Nem engedik, hogy jót tegyél,
Ebben a világban közömbösnek kell lenni.
 
Mert ha jó vagy, eltipornak, kihasználnak,
kigúnyolnak, megaláznak,
ércelődnek és gyaláznak,
mikor nem hallod, hátba döfnek, áztatnak.
 
Ritmike
Ritmike képe

Esik

Rovatok: 
Vers
Esni kezd, csepereg,
egyre jobban remeg,
dörög-morog az ég,
potyorászik a jég.
 
Nem esik, már zuhog,
ereszen is csurog,
udvaron már tócsa,
ennyi volt a strófa.
Ritmike
Ritmike képe

Utolsó nap az iskolában

Rovatok: 
Vers
Nehéz iskolatáska huppan a padlón,
utolsó strigula áthúzva az ajtón,
véget ért egy oly hosszúnak tűnő korszak,
érzelemdús, jó és nehéz napok voltak.
 
Türelmetlenül vártuk már, hogy így legyen,
az utolsó óra szünetre csengessen,
sikítva szaladhassunk még egy utolsót,
Ritmike
Ritmike képe

Viskó

Rovatok: 
Vers
Erdő mélyén elfeledve,
eljárt az idő felette,
ott áll még az a házikó,
öregecske, kicsi viskó.
 
Körbefonták ágak-bogak,
beköltöztek pici nyulak,
fészket raktak a madarak,
talán ott is maradnak.
 
Felé hajolt szép faága,
kívánsága minden álma,
Ritmike
Ritmike képe

Trambulin

Rovatok: 
Vers
Magasra röppent 
az égig szökkent
madarakkal száll
ki trambulinban áll.
 
S ugorj jó nagyot 
érd el a napot
ússz fellegekben 
vígan önfeledten.
 
Egyre csak feljebb 
s annál is messzebb
s újra és újra 
egészen a csúcsra.
 
Ritmike
Ritmike képe

Gyorsvonat

Rovatok: 
Vers
Sikítva suhan a gyorsvonat,
nyerít is talán a fogat,
peronon kapaszkodik a szél,
ismerős arcot látni vél.
 
Elmosódott szürke foszlányok,
kérdések és a talányok,
messze szaladó színes álmok,
és én itt vagyok és várok.
 
Sikítva suhan a gyorsvonat, 
Ritmike
Ritmike képe

Oly jókor!

Rovatok: 
Vers
Ó, fuvallat, égi jel,
oly jókor szívemre lel,
öleli apró testem,
s újra az égig emel!
 
Panaszra hajló vad ág,
legyint, s szavamba vág,
lásd meg a holnapot,
s ne sirasd a tegnapot!
Ritmike
Ritmike képe

Egyszerű ember vagyok

Rovatok: 
Vers
Egyszerű ember, nem vagyok én senki,
lehet, engem is könnyű lesz feledni,
egy, kit a tavaszi szél, ha megsimogat,
homlokon csókol, tollat ragad s írogat.
 
Kinek megérinti lelkét a csoda,
nem érdekli, ha az élet mostoha,
nem hagyja a varázslatot tovaszállni,
mert a jót s szépet újra-újra kell élni!
Ritmike
Ritmike képe

Holnap már nyár

Rovatok: 
Vers
Zord napokat fúj el a szél,
tán a holnap szebbet remél,
de múlik már a komor tél,
és lásd, ma már szebben zenél.
 
Zöldellni látszik már a táj,
ami elmúlt, már nem is fáj,
oly vidáman szökken a nyáj,
varázsol a tavaszi báj.
 
S holnapban tüzes napsugár,
Ritmike
Ritmike képe

Elszakadás

Rovatok: 
Vers
Fanyar csókot lehel a hajnal,
és suttogni kezd érces hanggal,
giccsbe öltözteti a fákat,
elhomályosítja a tájat.
 
Hirtelen oly dermesztő a csend,
és felborulni látszik a rend,
holtan hull le a sárga levél,
maga sem tudja, de még remél.
 
Még azt hiszi, hogy zöldellni fog,
Ritmike
Ritmike képe

Ott várlak

Rovatok: 
Vers
Merre járhatsz, ó, szerelem?
földön e, vagy a fellegen?
Csókod íze még ajkamon,
úgy ölelnélek, angyalom!
 
Hol fény táncol a tengeren,
s szivárvány feszül kék egen,
ott várok hűen, csendesen,
a holtomiglan, kedvesem!
Ritmike
Ritmike képe

Rémálom

Rovatok: 
Vers
Varjú szállott vállamra,
szörnyeket szült álmomra,
erősen marja húsom,
nem ereszt, ezt már tudom!
 
Hatalmas csőre s karma,
birodalma s hatalma,
jól érzi magát rajtam,
én ezt bíz nem akartam!
 
S mikor szétnyitja szárnyát,
erőszakolja vágyát,
Ritmike
Ritmike képe

Sors Apeva

Rovatok: 
Vers
Egy
élet
nehéz a
sors kezében
egy életen át.
Ritmike
Ritmike képe

Csókod

Rovatok: 
Vers
Aggódtam érted és nappal,
s amíg el nem jő a hajnal,
Majd újra és újra pirkadt,
talán jól vagy mire virrad!
 
De ma eljött az a holnap,
ezek nehéz napok voltak,
mire szívem hozzád bújhat,
csókod oltja újra szomjam!
 
Ritmike
Ritmike képe

Kék madár

Rovatok: 
Vers
Tavaszi szélben
száll egy kék madár, 
magasra rebben,
hírt vihet talán.
 
Szerelmet üzen
a kedvesének,
szíve nem pihen,
míg ég tüzében.
 
Remény hajnala
ébresztgeti még,
életben tartja,
míg nem jő a vég.
 
Ritmike
Ritmike képe

Apeva erdőmélyén

Rovatok: 
Vers
A
kerek
erdőnek 
mélyén várok
rád szüntelenül
Várok és várlak
míg elemészt
a bánat
a fájó
Ritmike
Ritmike képe

A gonosz sámán

Rovatok: 
Vers
Feladat feladat hátán,
tátongó Űr ez is netán?
Vígan felmászik a hátán
egy gonosz ordító sátán!
 
Kánonban szól, mint egy sámán,
tanácsokat sóz rád drágán,
érezd majd a magad kárán,
rá hallgatsz életed árán?
 
Lazán füledbe suttogja,
hiszi Ő, halkan, gondolja,
Ritmike
Ritmike képe

Szódabuborék

Rovatok: 
Vers
Haldokló buborék,
ó, hogy bugyognék
a pohár tetején
még az elején.
 
Éppen csak, hogy felért,
s már véget is ért
piciny röpke léte,
vajh, volt értelme?

Oldalak