Már csak fonnyadást érlel, pusztulást szül a szeptember, október, de mielőtt feketén,

Mondhatnám, hogy kezdetben… Csak a csend volt. Ám tulajdonképpen nem is volt még az sem, mert ha bárki emberfia- vagy lánya ott lett volna, ahol ez a csend is, egészen addig nem lett volna tudomása és fogalma a csend létezéséről, amíg valamiféle hang meg nem szólalt volna a sötétségben, ezáltal értelmet és létezést adva a csendnek. 

Csak egy láng égett. Egy gyertya lángja, mely baljós fényt vetített a gyerekek arcára a szobában.

Majd nyolc évszázada annak, hogy állítólag Bánk, a magyarok bánja leszúrta  Gertrudist, II. András király merániai feleségét, aki fényűző, idegen udvartartását szabadította rá az országra. Gyarmatosított bennünket, példáját később oly sokan követték.

Írta: Kavisánszki Péter

Térdeimre ereszkedem előttetek!

Az utolsó szolgálat
 
Ami beteljesedett? Érdekes egybeesés.

Mini-dráma

 
 Ahogy az erdő sűrűjébe ér, megáll, szétnéz maga körül.

A jelenség
 

A barátság.
 
- Én azt hiszem, mi egymás becsületért is felelősséggel tartozunk, szóltam hozzá.
- A barátságok az égben köttetnek.

Másnap nyakába vette az erdő nehéz terepét és elindult, hogy megkeresse hiányzó barátját.
Már dél felé járt az idő, amikor több órás gyaloglás után a kopár szikla tövéhez ért.

Hatalmas sas szeli át a horizontot. A hegyek és erdők fölött kémleli  a tájat, a gyönyörű fák,  magas sziklák között, melyek fölött sötét felhők gyűlnek és nagy viharra készülődnek.

A nap korongja lassan emelkedik a fénylő boltozaton.

Karjait széttárva, artikulátlan, visító hangon elordította magát:
– Produkcióóóó!

A park felé közeledve messziről megpillantotta a nagy tornyos sátort. Szokatlan izgalom lett úrrá rajta a látványától. Orrában érezve azokat a sajátos szagokat, illatokat, ami valamikor megszokott volt számára.

– A kislány Adél, 3 éves múlt pár hónappal. Először észrevették, egyre csendesebb, és tartózkodóbbá vált. Nem volt olyan eleven sem, mint általában. Hamar elfáradt.