Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Varga István

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

50 fillér

Rovatok: 
Vers

Fagyisjani, ő a Stájer,
téglajárdán ő a sláger,
fakerék vasalt gráfja,
fagyizókat hívja várja.

Jön Jóska és a Karcsika,
nyomában Éva Marika,
faládikó jéggel teli,
két tartályát átöleli.

Vanília másik csoki,
akkor ez volt álombeli,
ötven fillér volt a beste,
sok klottgatyás hű de leste.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Ajkán maradt örökké

Rovatok: 
Vers

Messze, a némaság mögött
nem nyílik rés a feledésnek,
hálás vagy olykor magadnak, ha
néha mosolyt engedsz az emléknek.

Izzik a fény a hócsillogó parton,
torka kapar az északi szélnek,
csak Te adsz választ ajkaddal nekem,
hogy ezt mind elfogadod-e szépnek.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Hitem mi előre vitt

Rovatok: 
Vers

Boldogságtól mámortérben,
örömöknek dús kertjében,
színes lepke száll virágra,
mint holdvilág éjszakára.

Sötétség és fény az utam,
az élet egy reményfutam,
dús legelők, szomjas pampák,
legyen bennem irgalmasság.

Itatós virágot takar,
szívemben ott a zűrzavar,
miért nem tudta, kedvelem,
őrzi most is verses füzetem.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Ellépkedek

Rovatok: 
Vers

Száz év mély magányából
révedezik bolyongó lelkem,
nem ismerek e nagyvilágra,
szavak tengerébe vesztem.

Akadozva rakom a szavakat,
írásom hol itt - vagy ott akad,
majd látom rajzolt arcodat,
így írom hozzá a mondatokat.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Idő múlása

Rovatok: 
Vers

Délidőben szűkülnek az árnyak,
parki padon már a fény is játszhat,
templom tájolása, nyugat kelet,
előtte mögötte park tölti a teret.

Ősfái mellett, fiatal ültetettek,
szerelem hevétől, lesznek születettek,
kis honomat a határsáv zárta,
majd újvilágot hasított fénydárda.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Máriapócs inspirál

Rovatok: 
Vers

Díjtól boldogan, Máriapócson csillant a könny,
áldalak Téged imámba foglallak, ki vagy odafönn,
Dráva-parttól több száz kilométeren át utaztam,
vörösborban áztatott kenyérkockával áldoztam.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Veletek tölteni

Rovatok: 
Vers

Vaskapu környékén a Magyar tulipán,
nyílik a szikláknak meredélyén sárgán,
"Irodalom művésze" cím megtisztelő,
hogy nekem most adta, ezt a Magyarerő.

A telefonom megcsörrent kórteremben,
amit hallottam, hatására könny csillant,
meglepetést sugárzó tekintetemben,
majd gondolatom a boldogságtól villant.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Díszei lennének

Rovatok: 
Vers

Színes ceruzákkal
álmodtam arcodat,
tollammal festettem
hozzá ügyetlen szavakat.

Szeretettel fogadd el tőlem,
így örökítem meg emléked,
amit örök időkre így sokaknak
közömbös szívébe vésed.

Igen, benned van valami,
ami orcádat vitte játékba,
emígy pattantak ki e szavak,
majd szedtem csokorba.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Bódulat

Rovatok: 
Vers

Leissza magát a reggel
dús harmattal részegen,
kavicsos út sebezte lábát,
nem talált haza pénteken.

Majd a szombat, a hétvége,
nem ismert rá a feledésre,
minden fordult ki helyére,
pókháló feszült ablakkeresztre.

Lyukas csónakon befolyt a víz,
szél szárította a homokot,
majd zöld hintón csak úgy
a féreg tovahajtott.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

A világon bárhol

Rovatok: 
Vers

Csillag született ott -
fenn a fekete kárpiton,
de hozzá sosem érhetsz,
túl van minden vágyadon.

De a méhek ott lehetnek
minden általuk kedvelt virágon,
gátlástalanul te sosem lehetsz,
nem léphetsz túl az álmodon.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Csak Magának

Rovatok: 
Vers

Szerelmes vagyok magába,
legyen csillagom az éjszakába,
rózsákat hintek az út porába,
legyek tüske bársonyos talpába.

Rekedt hangommal adok szerenádot,
a talált hegedűs hamisan játszott,
de látom megértett - világot gyújtott,
azóta is várom az elmaradt csókot.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Érted életút

Rovatok: 
Vers

Évtizedek sorra vesztek,
de rakódtak rám a terhek,
talpam alatt koptak kövek,
felfelé még egyre megyek,
míg csúcsát érem a hegynek,
kellene hogy megpihenjek.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Kérget von szívére

Rovatok: 
Vers

Tündérkertnek közepébe,
oda álmodozni járok,
kizárok ott minden rosszat,
mert csak szépet látok.

Ha egy fának örökösen
lemetszik az ágát,
hajtásait letördelik,
bántják, szakítják virágát.

Ilyen az az ember is,
kit ostoroznak sokat,
kérget vonnak szívére
a bántalmazó szavak.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Néma a hegedű

Rovatok: 
Vers

Hej, ha megszólalna,
mit tudna mesélni,
bánatot - boldogságot
tudna elzenélni.

Gyanta a vonónak jó,
lószőr a csalogató,
a húr sem elég még,
kell a nemes fa, a hangadó.

Bánatot sír a hegedű,
könnyeim csordulnak,
szebb világra vágytam,
de az évek fogynak.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Köszönetem

Rovatok: 
Vers

Bal kezemmel kezelem az egeret,
bal kezemmel írom a verseket,
bal lábam is már lassan helyrejön,
jobb kezemen a varrat majd kijön.

Bennem oly erős még az akarat,
sokszor mormolok varázsszavakat,
páran engem önfejűnek tartanak,
ezek mi másoktól elválasztanak.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Érik a cseresznye

Rovatok: 
Vers

Öreg idő fogságában,
nyári hajnal illatában,
keveredik kávé zamat,
cseresznyefán madárcsapat.

Beérett már a cseresznye,
bizony-bizony szedni kéne,
mosolygó és sötét vörös,
szedése nagyon csökönyös.

Fiatalok szétfutottak,
öregek rá, csak ácsingóztak,
a meggyvágók rá-rá csapnak,
nekünk így nem sokat hagynak.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Ceruza hegyével

Rovatok: 
Vers

Vibrál a távol nyár melegétől,
tarkállik a határ virág mezejétől,
pipacsmező oly vörösen izzik,
ég kékje pamacsokkal hozzáillik.

Hemperegnék rétnek illatozásában,
mint halacskák tó valóságában,
gyermek vagyok újra, játszadozó gyermek,
de már akkor utat találtam költészetnek.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Írhassak még sokat

Rovatok: 
Vers

Hol voltál, mikor vágyak tépték lelkemet,
belsőtűz égette, nyughatatlan szívemet,
keresve kutatva jártam a világot,
napfényt nem láttam, csak gyertyavilágot.

Hátrahagytam fűrészt, fúrót, gyalut,
nyugdíjaztam az öreg gyalupadot,
ó Istenem mily káosz vett körbe,
több bánat mint örömkönny a szemgödörbe.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Még tart

Rovatok: 
Vers

Amit mond múló idő, ne kérd tőle számon,
elvesznek a fájó percek, túllépsz a rácson,
vállaltad verseket írsz, lelkedet kitárod,
elrejtett emlékeid, sorra mind kiásod.

Mozdonyfüstös éjszaka, csillagtalan egén,
sok álmod már elúszott Drávának a vizén,
tölgyerdőknek avarján süpped bele lábad,
szép után így fokozódik benned a vágyad.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Világon bárhol

Rovatok: 
Vers

Csillag született ott -
fenn a fekete kárpiton,
de hozzá sosem érhetsz,
túl van minden vágyadon.

De a méhek ott lehetnek
minden általuk kedvelt virágon,
gátlástalanul te sosem lehetsz,
nem léphetsz túl az álmodon.

Oldalak