Hej, ha megszólalna,
mit tudna mesélni,
bánatot - boldogságot
tudna elzenélni.

Gyanta a vonónak jó,
lószőr a csalogató,
a húr sem elég még,
kell a nemes fa, a hangadó.

Bánatot sír a hegedű,
könnyeim csordulnak,
szebb világra vágytam,
de az évek fogynak.

Cigány kotta nélkül húzta,
bazsevált kedvemre
ahogy Ő megszokta,
élet, ó, mennyit változott -
vonóját többé nem húzta.

Néma lett a hegedű,
pihen már vonója,
a prímás elment - s vele
életnek gyönyörű hajója.