Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Nagy Erzsébet
  szerkesztő
Hollósi-Simon István
  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Takács László

Leslie2016
Leslie2016 képe

Ok és okozat

Rovatok: 
Vers

Egykor lomb voltál,
fákkal susogó, napfényben
fürdő, kék éggel ragyogó.
Szerettek a hószínű,
habkönnyű felhők,
amint átsuhantál rajtuk, és alant,
a zöldben égő pázsiton,
virágszirmok nektárjában
hirdetted a büszke életet,
mert nemesb ennél
lenne-e bármi is.
Hol víg nevetéstől
zengett a tarka rét,

Leslie2016
Leslie2016 képe

Voltam

Rovatok: 
Vers

Egy lélek voltam a lét és nemlét örök metamorfózisában,
az édes korty voltam egy kiürült pohárban.
Voltam levegő a lét után sírva kapkodónak,
a legutolsó szó a csendben végleg távozónak.
Voltam könny megbánó, esdeklő szemekben,
megbocsátó fohász könyörgő tekintetekben.
Voltam parázs, hol a láng már halni készült,

Leslie2016
Leslie2016 képe

Ócska reggel

Rovatok: 
Vers

Hajnalban, mikor még csak pang a létem,
olyan üres vagyok, és pucér egészen,
és a gondolat magvai arcul legyintenek,
bekapcsolom unottan hát az Internetet.

Szörfözöm ágyamban bénán, mozdulatlan,
pedig alig múltam nemrég csak hatvan,
és kitárulnak nyomban csodás világok,
és az igaznak mondott ócska hazugságok.

Leslie2016
Leslie2016 képe

P.Howard

Rovatok: 
Vers

Bajuszát pödörte épp, amint rásütött a nap,
a karaván a dűnék között mélabún haladt.
A láncra vert rabok közt az üvöltő porkoláb
mohón kortyolta a sivatag égető porát.

Messze még a hűvöst adó rég várt torkolat,
a karaván a dűnék közt egyre csak haladt.
S midőn vágyták már az árnyat adó éjszakát,
együtt énekelték a halálba indulók dalát.

Leslie2016
Leslie2016 képe

Végrendelet

Rovatok: 
Vers

Már olyan sokat éltem,
adtam, de sose kértem,
engedek helyet másnak,
átadom magam a csoszogó,
vénséges elmúlásnak,
de arra kérlek, édes Istenem,
olyannak adjad imádott helyem,
ki arra szintúgy érdemes,
és ad valamit ennek
az ostoba világnak.
Én csak picinyke jót akartam,
de ebbe egészen belehaltam.

Leslie2016
Leslie2016 képe

A csók

Rovatok: 
Vers

Szerelmes tűz mardosta lelkem,
tódultak számra gyöngyöző szavak,
egy kattanás, és jelzett a szívem,
hogy eljött most az az édes pillanat.

Üdén fordultam, s kerestem száját,
miközben nyúlt felém édes kis keze.
Majd hirtelen a semmiből formálta ujját,
s mit mutatott, az egy jó nagy fityisz füge.

Leslie2016
Leslie2016 képe

A kincs

Rovatok: 
Vers

Belefészkelte magát a világ az agyamba,
mint a pestis, 1000 csáppal szívja a vérem.
Egykor kánaánt ígértél nekem nagy jó Uram,
És hogy szabad majd őszintén szeretnem.

Most bűnösök közt verem véresre a mellem,
Hát nagy jó Uram, én nem ezt érdemeltem.
Már én is bűnös vagyok, hiszen azzá tett az élet,
Pedig hányszor kértem tőled igaz menedéket.

Leslie2016
Leslie2016 képe

Csillagod

Rovatok: 
Vers

Csókod még itt őrzöm titkon a számon,
összekócolt hajadba temettem álmaim,
fagyos reggelekbe vonszolom világom,
hol vagytok meg nem élt édes vágyaim?

Még a nyári mezők mézízű illata leng körül,
mikor mosolyod volt nekem a horizont,
lelkem a lelkedbe ekként vigaszért merült,
míg a szerelem halkan kettőnk közé osont.

Leslie2016
Leslie2016 képe

Végrendelet

Rovatok: 
Vers

Már olyan sokat éltem
adtam de sose kértem
engedek helyet másnak
átadom magam a csoszogó
vénséges elmúlásnak
de arra kérlek édes Istenem
olyannak adjad imádott helyem
ki arra szintúgy érdemes
és ad valamit ennek
az ostoba világnak
én csak picinyke jót akartam
de ebbe egészen belehaltam

Leslie2016
Leslie2016 képe

Lélekölelés

Rovatok: 
Vers

Lelkem lelkedet immáron ölelni vágyik,
míg nézem csendben a lenyugvó napot.
A parti fák ölén csak az esti szél hárfázik,
forróság van, de én majdnem megfagyok.

Meleg ölelésed a rideg folyó nyelte el,
mikor elmerültél annak sötétség ölében.
Egy égi angyal most csak neked énekel,
valahol ott kint a távoli sötét temetőben.

Leslie2016
Leslie2016 képe

Mikor a gyertyák égnek

Rovatok: 
Vers

(Halottaink emlékére)

Este, mikor a gyertyák csendben égnek,
lelkünk lágy húrjai másokért zenélnek.
Tárd ki hát a szíved, és nyiss a mának,
és ne adj esélyt most az elmúlásnak.

Ma végtelen az éj örök, hű szerelme,
miénk lesz ma este a jó tündérek lelke.
Bánatos a mosoly, de csupa-csupa jóság,
nem vendég ma nálunk a földi valóság.

Leslie2016
Leslie2016 képe

Detox

Rovatok: 
Vers

Az édes bor árkot vájt a torkomon,
tüzet szított a szédült képzelet.
Agyamban már új világok nyíltak,
íriszembe árulkodott pár fénylelet.

Eladtam akkor ott józanságomat.
A kufárság piacának önző tündérei
nem mutattak nekem másik kiutat.
Betemettek önnön elmém örvényei.

Leslie2016
Leslie2016 képe

Álarc mögött

Rovatok: 
Vers

Azt hiszed, ismersz, á dehogy,
csak az indulataimat látod és komor haragom.
Meg azt, ahogy szeretem vagy nem szeretem ezt az életet,
de nem látod igazán, milyen is vagyok.
Nem látod, mekkora bennem a világ,
nem hallod szívem szeretet ritmusát.
Nem látod komor arcom mögött a valódi szépet,
csak a fájó, buta, tettetett szürkeséget.

Leslie2016
Leslie2016 képe

Szüret

Rovatok: 
Vers

Bacchus, vigasztalan, hosszú volt ez a nyár,
De a tőkék közt hamar új vigaszt talál.
Érett gyümölcse a közeledő ősznek,
A szőlőskertek vígságot szüretelnek.

A csúf világ gondját jó lenne feledni,
A bronzszínű őszben jobb életre lelni.
Vígságtól hangosak ősi szőlőskertek,
Nektárban fürdenek az aranyló szemek.

Leslie2016
Leslie2016 képe

Tépett szerelem

Rovatok: 
Vers

Elmerengtem a tétova, múló időben,
a tépett szerelem üszkös roncsain.
Hol buborékba zárt az ostoba élet,
s arcul csapott megint és megint.

Bábuként ringok egy cérnaszálon,
a közönybe hajtom le ősz fejem.
Sivár rommá vált egykor szép világom,
de a szerelmet benne még felismerem.

Leslie2016
Leslie2016 képe

Szerelem 2023

Rovatok: 
Vers

Megláttalak fent az interneten,
azóta hiányzol, én drága kedvesem.
Egy üziben írtam, mily szép a szemed,
és te smájlival nyugtáztad üzenetem.

Rózsákkal szórtad meg inboxomat,
és postaládám egyre csak dagadt.
Vettem azóta még több tárhelyet,
legyen hova küldened a műszíveket.

Leslie2016
Leslie2016 képe

A teremtés csodája

Rovatok: 
Vers

Nézz fel az égre, mikor földig ér az éjjel,
csodáld amit látsz, légy tele reménnyel!
Érzed már, hogy mily apró is az ember,
és tele van örökös ősi vak gyűlölettel.

Keresi, kutatja folyvást a származását,
de nem veszi észre a teremtés csodáját.
Pedig csak a végtelenbe kéne belenézni, 
és az életet kéne kicsit jobban szeretni.

Leslie2016
Leslie2016 képe

Kitakarítalak

Rovatok: 
Vers

Itt hagytad a papucsodat,
mondd csak, nem hiányzik?
Az a gúnyos kis mosolyod
valahol még a fürdőben ázik.

Az ágy alatt találtam a süket csöndet,
sóhajod összegyűrve a lepedőre tapadt.
Kerestem, mi az, mi belőled enyém lett,
de csak az érintésed az, mi itt maradt.

Leslie2016
Leslie2016 képe

Tétova idő

Rovatok: 
Vers

Az élet csírája lüktet szívünkben idebent,
és forr bennünk a féktelen élni akarás.
Megélni szerelmet, a múltat és jelent
úgy, ahogy még nem tette azt senki más.

Gyönyörű lelkünk a tétova időben
pillangószárnyon suhan át nesztelen.
S míg millió remény gyúl ifjúi szívünkben,
létünk benne örök, s a szeretet végtelen.

Leslie2016
Leslie2016 képe

Cím nélkül

Rovatok: 
Vers

Gyűszűnyi öröm
élet a köbön
uram én megköszönöm
fogtad a kezem
tápláltad hitem
még dobban a szívem
mindenem adtam
a pofon mit kaptam
terajtad csattan
valamit kerestem
hitem megleltem
aztán elcsesztem
de büszke vagyok
nyomokat hagyok
jó ember maradok
nem kértem sokat
csak áldásodat

Oldalak