Igaz itt vagyok rég,
mint egy kósza vendég,
beköszönök néha,
vagy holnap, vagy épp ma,
amikor van téma.
|
Tárgyak körbe vesznek,
béklyós rabbá tesznek,
majd hozzád ragadnak,
lelkedhez tapadnak,
polcodon maradnak,
gyűjtögetsz magadnak.
|
Kislány koromban arra vágytam,
hogy a herceg majd felém vágtat.
Kiköti hófehér paripáját a ház elé,
S bátran kiált majd apám felé.
|
Ha van valami, ami a legkevésbé tekinthető életem normális mederben történő sodrásának, akkor a vasárnap hajnali 3.15-kor történő kelés a 1.15 órai ágyba zuhanást követően egészen az.
|
Kapinya Ilona képkiállítására
|
(aki 2002.február 28.-án önkezével vetett véget szomorú életének)
|
Fogadjátok szeretettel!
|
Akkor vagyok igazán boldog mikor táncolhatok. Nem érdekel, hogy más mit gondol, vagy mit lát, amikor rám néz tánc közben. Ilyenkor megszűnik az egész világ, az élet összes gondja ritmuson kívülre vándorol, és csak önmagam vagyok.
|
Istenem, hogy mennyi gondja van ennek a szegény hazának, azt csak Te tudod.
|
Egyszer az ördög elhatározta, hogy feljön a poklok kénköves bugyrából, és keres magának egy feleséget. Nagy égzengés közepette meg is jelent a város főterén, és érdeklődve szemlélni kezdte az arrafelé sétáló szebbnél szebb hajadonokat és asszonyokat.
|
Néha lovakkal álmodok,
gyönyörű büszke mének
vágtatnak fürge szélben,
és én is velük vágtatok.
|
Ildikónak
Mit mondanak, ha rád nézek,
ha szemem tükréből kiszedik
szemed égben oldott színét,
számból a neved,
de a szó mélyén a lényeget
ki érti meg?
|
Kérdezz, csak kérdezz,
s én válaszolok,
persze csak akkor,
ha éppen tudok.
|
Sokáig gondolkodtam, papírra vessem-e egy nem mindennapi élményemet, ami nagyszombat délelőttjén esett meg velem egy bevásárlóközpont előtt.
|
Ma reggel még nem gondoltam, hogy ennek az álmosnak induló és a borús idő miatt is inkább ágyban marasztaló ünnepi vasárnapnak esélye lehet bármilyen pozitív hangulatra.
|
Kimondatott az ítélet.
Válladra tették a kereszted.
S te mérhetetlen alázattal
Elindultál utadon.
|
Szeretem víg buzdulásban
pogány varázslatod dalát,
szeretem csendes mesédnek
hol volt, hol nem volt bánatát.
|
szo 03/30/13
Lénárd József
Vád és nincs alku. Az Úr szenvedésében
benne vagy te is. Nem menekülhetsz.
Könny, kendő, Veronika, s a kereszt. Visszük.
|
Nyuszi ül a hóban,
búsan egymagába',
mert szegény a tavaszt
mindhiába várta.
|
"Azt mondják, nincsenek nagy változások. Az ember nem vetheti le a bőrét, mert olyan amilyen. Felcímkézzük magunkat "jó" és "rossz" címkékkel. Mások is ilyennek látnak bennünket, sokszor pont ezért sodródunk bele önmagunk negatív oldalaiba... mert hiszünk másoknak, és mert nem ismerjük magunkat.
|