Dalolnak az erdők, rétek,
kacagnak a házak,
harmat csillan fűszálakon,
szivárványra várnak.
|
Tarka virágok
álmai szállnak
|
Még mindég üres kazallá nőnek itt a mellverések,
s a hülyítéstől, s a rázós irtózástól
keserű szájjal, más helyett az utca képére köpünk.
|
Variációk egy témára...
|
Akinek szívében nem lakik irgalom,
nem érzi meg soha, milyen a fájdalom.
|
Hozzád szólok Barátom,
kinek szemében önmagam látom.
Tétován lépünk tovább a bajon,
hozzád száll minden sóhajom.
|
Tegnap a médiákban egész nap az volt a vezető hír, hogy a libatenyésztők visszakapták elcsalt pénzüket.
Tetszik érteni, így hangzott visszakapták!
|
Ildikónak
Bársonyosan simogat az alkony.
Becézgetem az elpihenő napot.
Fölötted, ma, új dallamú verset,
lágy hangú altatót dúdolgatok.
|
Egyszer szörnyű dolog történt a virágos réten, ahol a színes szárnyú pillangók élnek. Pepikének a kicsi pillangólánynak egy hatalmas eső lemosta a tarka szárnyairól a színeket. Szomorú látvány volt a pillangólány színtelenül.
|
Igazán nem tudom, hogyan kezdjem el? Nem szeretek búcsúzkodni.
|
Minap hallottam valahol, lehet hogy rádióban, lehet, hogy televízióban.
|
Bűnös nép a magyar.
Nap, mint nap ezt hallom rádióban, televízióban, ez olvasom különböző újságokban.
|
Barátnőmnek Huginak ajánlom, aki már rég nincs köztünk.
|
Egy ideje azt vettem észre magamon, hogy előszeretettel figyelem az embereket.
|
Olyan nehéz a szív...
|
Hol volt, hol nem volt, túl az Óperenciás-tengeren, és talán még az üveghegyen is élt egy szegény legény. Olyan szegény volt, hogy egy viselős ruháján kívül nem volt semmije.
|
Egyik szép nyári nap délutánján egy pettyes pillangó szállt az asztalomra.
|
Mindenkinek
|
Egy nővér szívinfarktussal kapcsolatos tapasztalata: "Sürgősségi ápolónő vagyok. Az alábbi a szívinfarktus legjobb leírása, amit valaha is hallottam/olvastam. Kérlek, hogy figyelmesen olvasd el!
|
Amikor az emberek nagy nehézségekkel küzdenek, a Teremtő angyalt küld az Égből. Teste emberi, de a szíve angyali marad. Magával hozza azt a mérhetetlen égi szeretetet és ajándékot, amit az emberek csak onnan kaphatnak meg. Mit küldhetünk mi emberek vissza? Szavaink szeretetét, boldog mosolyainkat és örömkönnyeinket.
|