Igaz itt vagyok rég,
mint egy kósza vendég,
beköszönök néha,
vagy holnap, vagy épp ma,
amikor van téma.

Fűzfapoétának,
mellétek szegődtem
volt hogy mosolyogtam,
olykor kicsit sírtam,
néha tépelődtem.

Örülök hogy vagytok
és fejemre csaptok,
ha a rímem kattog
és velem zokogtok...
és velem kacagtok.

Mint egy kósza vendég,
beköszönök néha,
veletek maradok,
mert a világ léha,
van is bőven téma!