Lehetsz jámbor, vagy vad szörnyeteg,
bármit teszel, vagy nem teszel,
|
szo 10/12/13
Mezei István
Letérdeltek körénk a bokrok,
zöld palástjuk az őszben lefoszlott,
köd párállott fel hideg vizű tóra,
|
...tudunk-e még fénylő szemmel?...
|
Ölelj magadhoz Kedvesem...
|
Isten éltessen Zsuzsi!
|
cs 10/03/13
Lénárd József
Haynau október ötödikén írta
meg a tizenhárom halál' ítéletet.
Közülük előszőr agyonlőttek négyet,
Lázárt, és Dessewffyt, Kiss Ernőt, és Schweidelt.
|
|

Ókeserűség, fájdalom, gyötrő magány,
Felszakított sebek nyomán.
Lopakodó árny suhan át az éjszakán,
S vele együtt tűnik el a fénysugár.
|
sze 10/02/13
Lénárd József
|
...ezt a rút világot...
|
Ildikónak

A levelek táncához északi szél játszik zenét,
s a hívatlan festő, az ősz, kedvtelve színezi
a bokrok és a fák, még kapaszkodó levelét.
|
Ajkad arcod ceruzája.
Rajzaid a nevetésed.
Ma ritkábban mosolyogsz már,
eltüntető munka ért el.
|
Halandó vagyok tudom,
egyszer majd eltávozom,
Te megsiratsz újra és újra,
emlékszel jelenre, s múltra.
|
Fehér ingben, frakkban, csokornyakkendőben,
komótosan lépdelt, s bólintott kimérten.
Tele volt a terem, nyüzsgött hullámozva,
tarka embertenger, mint óceán fodra.
|
Lénárdos haiku
Ruzsa Magdi interjuja után
|
Kicsit átfésülve...
|
Most ezt az időt éljük,
Ebben dobban a szívünk.
Keresem a fényt,
|
Lénárdos haiku
Lágyan, ahogy a karodat tartja a szék
fája, lehajlik, mintha kiesett
volna valami. Ujjaid között már nincs
|
Költő, író, poéta,
Rímbe szedve sorolja.
Képzelete szárnyal, repked,
|
cs 09/19/13
Lénárd József
Látod, ott derül már. Hosszú nappalokat
küld nekünk az ég. Felépül a vár,
és lesz igazi tető a fejünk felett...
|