Szürke köddé vált az álom,
már magamat sem találom,
szívem dermedt, búval tele,
hűti a sors lehelete.

Félhomályban egy gyertyaláng
fénye dobol szobám falán,
megtörve a reménytelent,
hirdet hitet, szeretetet.

Követet küld a Teremtő
csillagfénnyel eljövend Ő,
csendes kábulatban várom,
hozzon békét, azt kívánom!