A toporgó hajnalfényben,
dideregnek a napok,
jégcsap lóg az ereszekről,
súgja a Tél: itt vagyok.
 
Fagyoskodik a fák ága,
új ruhára nem telik,
a világra mégis ragyog,
ez a tél is eltelik.
 
Vacog a Nap, vacog a szél,
berekedtek a hegyek,
megfáztak a domboldalak,
jaj most mi lesz veletek.
 
A hópehely hullhatna már,
takaró kell a földnek,
ne fázzon a Jóisten sem,
hozd melegét a csöndnek.