szo 10/19/13
Mezei István
Minden ugyanaz és mégis más,
tajték torlódik hullámok hátán,
bennem is érik a lassú változás,
csak várom a holnapokat kábán.
|
Ahogy hosszabbodnak a sövények, utak,
úgy hatalmasodik el bennünk az bűntudat,
|
...anyós sirámok...
|
Ne félj te kis árva lélek
Nem éltél hiába,
Céllal születtünk
|
Fehér cipők hagyta nagy
és apró nyomok a sárga fövenyen,
amit csoszogó léptünk hagy,
|
= Hazaszeretet
|
Reméled még mindig, s izgatottan várod
Édes titok ködből eléd lépő párod
Kitárt karjaiddal magadhoz ölelve
Finom selymességgel hozzád simul keble
|
sze 10/16/13
Mezei István
Mikor nappalba úszik át éjszakád,
és a föld burkában egyet fordul,
|
őszöket rajzol az ég
hegyek között szél szalad
az Isten a tájra néz
kertekben pihen a Nap
|
Ki magyarnak születtél,
S magyar földön élsz,
Emeld fel a fejedet,
Sorsod messze néz.
|
Amikor megszülettél te magyar föld
Pusztaság, erdő, folyó és tenger vett körül.
|
|
Áttetsző a víz, sodródik a nád,
bánat úszik rajta, nem dinnyehéj,
|
Mily bölcs, bőkezű a teremtő,
ahogy tágul, sűrűsödik az idő,
és egyik pillanat másik után jő,
|
Lehetsz jámbor, vagy vad szörnyeteg,
bármit teszel, vagy nem teszel,
|
szo 10/12/13
Mezei István
Letérdeltek körénk a bokrok,
zöld palástjuk az őszben lefoszlott,
köd párállott fel hideg vizű tóra,
|
...tudunk-e még fénylő szemmel?...
|
Ölelj magadhoz Kedvesem...
|
Isten éltessen Zsuzsi!
|
cs 10/03/13
Lénárd József
Haynau október ötödikén írta
meg a tizenhárom halál' ítéletet.
Közülük előszőr agyonlőttek négyet,
Lázárt, és Dessewffyt, Kiss Ernőt, és Schweidelt.
|