Sóhajom, panaszom most semmit sem ér,
avarban hiába nyílik pipitér,
rövidek útjaim, beszűkült a tér.
A nyár, az idő felettünk elzúgott,
kopasz faágról csak bagoly huhog,
„keress magadnak egy kedves, kis zugot.”

Mit üzen a hideg szél ?

2008-as írásom, még a fiamnak írtam :)

Evett- ivott gömbölyödött,
megette a kis gömböcöt,
gurult mint a pöttyös labda,
nagy hasát már ő sem bírta,
jöhetett a fogyókúra...
 

Vadszőlő levelén csorog most a vér,
ősszel a bánatom mindig visszatér.
Feledni akarok üszkös romokat
ölelj magához tétova gondolat.

...Öleleletem küldöm Nektek...

Kipróbáltuk a csúszdát is,
de kicsikét féltem,
legközelebb ígérem majd,
lecsúszok merészen.

Arról mesélgetnek e kétsoros strófák,
A Teremtő átérzi az Ember gondját.

Isten esküt kívánt, mit ember megszegett,
Most ciklonok cikáznak kis Hazám felett.

Őszi napfényben

Színes buborékok
szálltak körülöttem,
szivárvány színekben
ragyogtak az álmok.

Most pereg a levél
Ő az ősz virága
M. I.

Hívtak az Alpok, Appenninek
Én és mi itt maradtunk

Lénárdos haiku

Már  ég, régóta..Erdélyben, Oroszhegyen,
amikor bölcsőm félig takarva
könnyekkel borította be édesanyám.,

Október volt akkor is !
Nemrég emlékeztünk
Szívünk gyászolta
A vértanú halált

Szépséged csillag, fényből visszaverődő
halkuló beszéd, tükör s benne Te.
A sötétségben fény, ha nézek az égre.

 Őszi csendben    
Rigó lesben
Füttyent egyet tova száll
Ágról,ágra ugrik
Földön szalad,meg,megáll
Rám néz,ismer már

EMLÉKEZZÜNK ! 4 éve történt !!!

Hömpölygő veszedelem
/Kolontár és Devecser vörös iszap
katasztrófája/

(Az egyik ismerős lesz úgy gondoltam hogy átírom, talán ebben a változatban jobb)

Félnek a télben a fák, fáznak a házak, a táj
roskad a hó, az eresz kiabál, reszket a szél.