Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Nagy Erzsébet
  szerkesztő
Hollósi-Simon István
  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Vers

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Turultáj

Rovatok: 
Vers

TURULTÁJ
/Első :Magyarországon:2OO8.O8.O8./

Szivárvány ragyog az égen
Égi jel piros-fehér-zöld színben
Isten küldte reménységet
Haza hívtuk a testvérséget

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Őszi esthomályban

Rovatok: 
Vers

Búcsúzik már a nap lemenőben
Sötétség borul a tájra hirtelen
Duna hömpölyög méltósággal új medrében
Nagy remekmű gátja vigyázza el ne térjen

 

csabayandy
csabayandy képe

Szálljon áldás...

Rovatok: 
Vers

Áldott legyen a föld,
áldott legyen a szép Hazám,
áldott legyen minden gyermek,
szálljon áldás az ég dalán.
 

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Szüret

Rovatok: 
Vers

Halovány sugárral kel fel a nap
Szőlőtőkék ködpárába úsznak
Sűrű pára lepte el a tájat
Köszön a szőlő a hajnali sugárnak

 

csabayandy
csabayandy képe

Nekem az ősz...

Rovatok: 
Vers

Nekem az ősz álmodozó kis patak,
tiszta tükrében az égbolt is ragyog,
már régen a szívembe csókoltalak,
nincsenek vacogó éjek, nappalok.
 

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Elbűvölve nézem és érzem

Rovatok: 
Vers

Pilis szent hegyünket nézem 
Piramisok alakját, mását érzem
Mint,ha Föld szíve lüktetne benne
Piramis alakja,szent minden köve 

Juhászné Bérces...

Virulj!

Rovatok: 
Vers

Virulj, virulj ki virágom, 
színed, pompád megcsodálom, 
áhítattal, rajongással, 
megsimítlak szemsugárral. 

Mezei István
Mezei István képe

Tőled tanultam, tanulok élni

Rovatok: 
Vers

Tőled tanultam oly rég halott anyám
Mindent, Te csentél édesen fájdalmat
A szívembe rövid életed alatt
S reményt, e föld nékem is hazám, talán.

csabayandy
csabayandy képe

Ez az ősz...

Rovatok: 
Vers

A fák lombjáról lecsorog a napfény,
messziről int búcsút a nyári táj,
rózsák szirmán megpihen az őszi szél,
rőt színűre fest mindent a határ.
 

szeda2
szeda2 képe

Születésnapodra

Rovatok: 
Vers

Felragyogott a fény az égre,
Elhalványultak, a csillagok,
Ébredj hajnal! Ő szólt, és meglett,
S a millió csillag, aludni tért.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Ó ifjúság vágy röptű madara !

Rovatok: 
Vers

Ó ifjúság vágy röptű madara !

Ó ifjúság jöjj vissza egy szóra
Repülj,repülj te boldogság madara
Szívünk ha tele van tiszta szeretettel
Nem veheti azt tőlünk soha,senki el

Mezei István
Mezei István képe

Igazat hazudnak az álmok

Rovatok: 
Vers

Belső hangomnak nyugalma jutalom,
szerinte a világ szép is lehet,
hol megpihennek a feldúlt idegek,
bátran evezhetek tündértavakon.

 

 

csabayandy
csabayandy képe

Három tanka

Rovatok: 
Vers

Gyermekünk álma
tiszta csermelyből fakad
 

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Az utolsó keringő

Rovatok: 
Vers

Még egy utolsó keringő
Oly szép,oly felemelő
Egy utolsó tánc
Óvatosan lépj,jól vigyázz
 

 

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Nem feledem

Rovatok: 
Vers

Megbocsájtom,hogy megbántottál
Mert szeretlek téged
Nem tudnálak már feledni
Képmásod lelkembe égett
Megbántó szavaidat vissza nem adhatom
De nélküled az életem szomorú nagyon

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Köszöntelek iskolám !

Rovatok: 
Vers

Köszöntelek iskolám
/Bősárkányi iskola 3OO éves/

Mezei István
Mezei István képe

Ihletek, idézetek, ítéletek

Rovatok: 
Vers

A kezdetek „kezdetén midőn az Ige
kitaszított minket a létbe semmibe

 

csabayandy
csabayandy képe

Angyalok

Rovatok: 
Vers

Az Isten csendjébe mártom a tollam,
minden kis csillag az ölembe pottyan,
szemébe nézek az égi áldásnak,
időről időre szívemhez szállnak
az angyalok.
 
 

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Szeretet szomorú csokra

Rovatok: 
Vers

Csokorba kötöttem mezei virágot
Margarétát, szarkalábot,pipacsot
Amit a mezőn nyáron találok
Belekötöm gyermeki jóságot

 

 

Mezei István
Mezei István képe

Az első dér

Rovatok: 
Vers

Még nem zúzmara, csak az első, őszi dér,
egy régi szeptemberről édeset mesél,
még messze a készülődő fagy és a tél,
de kályhámhoz telepszik a behorpadt tér,

Oldalak