Advent első vasárnapján
fellobban egy gyertyaláng,
REMÉNY-t hoz a szürkeségbe,
mikor fénye ránk talál.

...meskete...

 / ADVENT-i ima/

Ó adj Uram BÉKÉT a világnak !
Hallgasd fohászát millió vágynak !
Ne fordítsd el fejed a szenvedőktől!
Hallgasd meg imáit, hozzád esdeklőktől!

575575
Vajon mit kérdez a szellő, ha hozzád ér?
Ha megérinti csókos ajkadat?
Ha szemedből kibuggyan a vágyhatalmad,

Ötvenen túl már nem hazudik az arc,
kiül rá a harcod és a kudarc.
Hiába smink, vigyor, a mesterkedés,
lényeged leplezni mindez kevés,

Vártam rád
Belépsz az ajtón
Hozod felém kinccsel telt szíved
Csak egy szót szólsz: Szeretsz !

575575
. 
Ha megérinted kezemet, mosoly-ajkad 
vágy-szeretetét sugározza szét.
Összegyűjtöm mindig, hogy együtt, fény legyen.

Nos, vége…Álom volt csupán?
Ma bottal járok az emlékek nyomán.
Mert forrásokon, s berkeken,
s a földön, hol csak járhatok,

...üzenet az égbe...

Már a kertjeink alatt portyázik a tél,
az ember befűt, mert hideg már az este,
kályha melegével parolázik, a tér
elfogy, de  teától megbékél a lelke.

Indulnék talán, de már nem visz a lábam,
ha bánatos vagyok, szeressen valaki,
csak az kívánom, mert az ember magában
felesleges, elfelejtett, vacak holmi.

Viktória a nevem
Gyarapodik szókincsem
Tizenhat hónapos vagyok
Vigyázzák álmom az angyalok

...kutyából nem lesz szalonna...

Dörög az ég, villámlik
Ádáz küzdelem dúl
Szegény parasztság
Küzdelme elindul

Voltál már magyar
Zsellér a földeden!
Drága anyaföld
Már másnak terem!