A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.
Gyöngyösi Zsuzsa
főszerkesztő, Főadmin
(30) 525 6745
Soltész Irén
szerkesztő
Takács Mária
szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István
webadmin
|
Rovatok: Vers (Elbeszélő költemény)
- Bom Gabriella festményéhez..
Nézem a festményt, nézem a képet,
Gyermekkori csínyt hoz az emlékezet:
Mosolygok rajta, s most is látom,
Szakadást a szeretett, fodros ruhámon:
Nagyanyám szépen kérte,
Segítsünk neki, munkának nincs vége,
|
|
Rovatok: Vers /2OO8.”Rendületlen hittel” c Jártam a réten, a legelőkön Út szélen és árok parton
|
|
Rovatok: Vers Ó Istenem, hallgasd meg fohászomat,
Védd meg magyar néped, hű alattvalóidat,
Mert elszabadult a borzalom pokla,
Háborús fenevad zúdítja ránk kínokat,
Ó Istenem Békéért könyörgök,
Ne hagyd nemzetem, kit kín gyötör,
Ne hagyd a világban a gonoszt támadni,
Oly sok embert a nyomorba száműzni,
|
|
Rovatok: Vers (Oláh Máriának Erdély) Három szál havasigyopár Őszinte szeretet kivirágzik szépen,
|
|
Rovatok: Vers Hulló falevél búcsúzik a fától,
Hull az eső, búcsúzunk a nyártól.
Őszi falevél, színes falevél,
Csendben a folyóban útra kél.
Eljött az ősz, az avar szőnyeg,
Búcsút intek én is neked.
Talán egyszer rád találok,
Mikor a tavasz új levelet hoz a fának.
|
|
Rovatok: Vers Érik a kukorica, Kedves, jó nagyanyámmal,
|
|
Rovatok: Vers Van egy szép táj a nagy világban Lenn a hegyek, dombok alján
|
|
Rovatok: Vers Kárognak a varjak, a fekete madarak,
Űzi őket hajtja, éhes áradat.
Elmúlt a nyár, gabonát érlelte,
Messzi útjukról jönnek kiéhezve.
Utak mellett póznán, földön, ágon ülve,
Élelem után kutatnak, nagy figyelve
Csapatokban jönnek, fáradtan keresve
Hol találnak élelemre, nyughelyre.
|
|
Rovatok: Vers Tanulj meg gyermekem,
Minden körülményben
Embernek maradni! Tisztességben
Tanulj meg szeretni
Úgy, mint én szeretlek téged!
Mutasd meg mindig
Emberséged,
Nem kell a csillogás,
Nem kell a pompa,
Ha a te szíved szeretet
Ragyogja!
|
|
Rovatok: Vers Hova tart a század?
Mit mosott el az áradat
Oly korban élünk
Apa-fiát árulja el
Pénz szennye le nem mosható
Az ártatlan áldozat nézi
Fájdalma le nem írható
Légvárakat építünk
Erős várak helyett
S mikor jön titokban az ellen
|
|
Rovatok: Vers (Viktória unokámnak) Emlékszel,játszottunk önfeledten Te Hófehérke voltál én boszorka
|
|
Rovatok: Vers Az idő lejárt,
A dal tova szállt,
Nem szól többet,
A szép hangú hegedűd már,
Emlék csupán,
A dal, a vers, a próza,
Elhalkult a hegedű.
Elszakadt a vonó húrja,
Nincs, aki tovább húzza,
Csend van a világban,
Törött szárú virág a dalban.
|
|
Rovatok: Vers Lehanyatlik a nap a látóhatáron, Pipacs és szarkaláb virít,
|
|
Rovatok: Vers Mint a friss forrásvízhez Madár száll le szomját oltva, Mint a harmat cseppet a virág issza, Úgy ébred az áhítat a szívemben, Szent István királyunk téged ünnepelve, Ki Isten nevében összefogtad a magyar törzseket, Hogy itt a Kárpát medence magyarjai erősek legyenek. Te kovácsoltad nemzetté népünk, Szent István királyunk hozzád esdeklünk,
|
|
Rovatok: Vers A nap hajnalsugara És én álltam a hegyoldalon,
|
|
Rovatok: Vers Tüzesen ragyog a nyári nap korongja,
|
|
Rovatok: Vers (Apáti Kovács Bélától) Albertótól Béla! – Még pár napja Te vigasztaltál! Meséiddel lelkünket ringattad,
|
|
Rovatok: Vers Kiült a nap az égbolt peremére, Turbékoló galamb a hajnalt köszönti,
|
|
Rovatok: Vers Learatták már a búzát Elhalkul a pacsirta dala
|
|
Rovatok: Vers Mama mesélj nekem! S mesélek neki a katicabogárról
|
