Virágos réten szállj, te lepke!
Szebbnél szebb virágról, szebbre,
Boldog ifjúságot keresve.
S ha megtalálod, előttük táncot lejtve
Repülj, repülj a fellegekbe!
Mert ahol a boldogságot találod,
Örömteli lesz az álmod.
Vidám kacagást nem feledve,
Szállj te is, az örömet nem feledve.
Virágos réten megyek feléd,
Viszem a szívem szeretetét.
Örömöm már rég elhagyott,
A múltból egy-két emléket itt hagyott.
Virágaim már leszedtem,
Vidám ifjúságom, s éltem megéltem.
Ragyogott rám a napsugár is,
Szivárvánnyal üzent a boldogság is.
Szállj, te lepke, tarka lepke!
Vidd el sóhajom a fellegekbe!
Meghallják, akik szerettek egykor,
Köszönöm, Istenem, a megélt szép kort!
Mert elszállt az élet, mint a tarka lepke,
Vigadozom, gondolok a szépre, jóra.
Virágok, míg nekünk nyílnak,
Köszönjük a boldogságot a múltnak…
