Tüttyölt Ratyli

Hozzávalók:

Hát nem csodálatos?
 

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer néhány ember, akik egy zűr-zavaros országban éltek. Véletlenül születtek azon a tájon, ám ők néhányan nagyon összetartók voltak... jóban...rosszban, - mivel egyazon fáról szakasztották őket: a Magyarság Életfájáról. 

A kéz ujjai, lágy mozdulata, szárnyak,
mint a madárnak, messze repülnek,
S a kar együtt integet örök búcsúzást.

A modern korunk vívmánya a komputer. Sok öröm, és sok bánat okozója! A fiatalokat, akik élnek az adott lehetőségekkel, sajnos gyakran rabul ejtik az internetes játékok, és elvonja őket a hasznos, és fontos élményektől, tanulmányoktól, lemaradnak társaiktól, azoktól akik látják ezek veszélyeit.

Ne sírj,
Ha száz irigy is feni rád fogát
Ha sokszor mondja ő jó barát

Kedves Keisla!

Annyi szépet és jót szeretnék kívánni, de most alig jönnek a szavak elő belőlem.

Szonett

Tétova álmaim értelmet nyernek,
felfeslő fényed negyven év homályán
ismét átragyog, és újra ég máglyám,
gyümölcsük nyújtják tárulva a kertek.

Hagyjatok aludni elcsókolt vágyak,
engem már csak az éjszaka láthat,
ráncomon nevetnek új nappalok.
A rést hasztalan tagadom, leplezem,
ősz a fejem, tört fényű szemem,

Húst enni most kedvem nincsen,
Mi jót főzöl, kedves kincsem?
- Finom fánk lesz ma ebédre,
Meg is sütöm pontban délre.

Ne korhold magadat és ne bánts mást,
gyorsul az idő és pereg élet,
majd ránk borul a feledés-palást,
ami meghalt, az már fel nem éled.

Eszményeidben éljél, ne mondj róla le
mert, ha elhagyod, az öregségben
utolérnek ráncaid, s úgy alszol, ébren

Ha hiányzik az önbizalmad,
testedet a föld, porba lehúzza
s a lelked szétesik, űzd a gondokat.

Amikor összeteszed két kezed
Halkan imádkozol
Hallgasson meg Istened
Hozzá fohászkodol

Én már ott tartok, hogy a Mazsihisz kötekedését a kormánnyal szinte kaján örömmel nézem.

Egyszer egy nevesincs városban, de történhetett volna a ti városotokban vagy falutokban is, élt két nagyon rossz fiú Ferkó és Gyurkó.

Erdős Anna:
2OO2.év .Választások.

Amikor az Édesanyám meghalt, magamra maradtam. Sétálni indultam, magam sem tudom merre mentem, csak ne legyek otthon egyedül, azért.

Most, e csendben is népes éjjelen,
még ég, hajt az ifjonti szellem,
és a vágyam sem hűlt ki tűztelen,
Te is itt szuszogsz halkan mellettem,
fenn csillagnyalábos a végtelen,