Szonett
Ajkad serlegéből csókodat iszom,
a keserű bánatot elűzzük bujdosásra
én és Te Éva megtéved leánya,
kerül bennünket a magány, az iszony.
|
v 02/09/14
Dáma Lovag Erdő...
Hetvenedik tavasz eljött
Mint a többi egymás után
Ki gondol itt a korra
Hisz lelkem még fiatal talán
|
Verseket rólam hiába kerestek,
ezért dalolgatok magamról nektek,
ősszel is kinyílok kéken, feketén,
fűszernek adom narancsvörös bibém,
|
Nem történt csoda, de tizenkilenc éve egy szeptemberi napon megjelent szobor alakjában, bronzba öntve a somogyvári bencés apátságot alapító szent király, I. László alakja.
|
szo 02/08/14
Mezei István
Ébren, álmodva szeplőid számolom,
azon a nyáron, mely nem volt szeplőtlen,
drága titkaid ismerője lettem,
éreztem, hogy örökre eldőlt sorsom.
|
Befejezés
|
A fagyott part nekem tavaszról mesél,
már olvad a jég akár női szeszély,
de merev a világ e száguldásba,
kihalt még a táj és az összes utca.
|
p 02/07/14
Juhászné Bérces...
Két dudás ül a csárdában,
ölükben a bőrduda,
fellépésre hőn áhítva,
hogy több legyen a guba.
|
Derűsen mosolyogva érkezett Jusztika, pár csinos ápoló nővel, és néhány nem éppen bizalom gerjesztő kigyúrt alakkal. Valószínű, nem falubeliek lehettek, mert nem volt ismerős egy sem köztük. - Még egy kis türelmet uraim, mindjárt nyitunk, szolt Jusztika néni.
|
Mit számít, hogy az idő rég kifosztott,
ne keseregj azon, mi is volt hajdan,
a tarsolyodban teméntelen kincs van,
becsüld magad, ha nincs is magas posztod.
|
sze 02/05/14
Mezei István
Kerül az álom, talán már fél három,
köröttem szinte fáj már a gyűrött éj,
kivetettem kék tengerébe hálóm,
nyugalmat találnom benne nincs esély.
|
PÁLYÁZAT!
Ezen írásommal Zsuzsika felhívásának kívánok eleget tenni. Fogadjátok jószívvel, ahogy írtam.
Szeretettel: Zoli
|
sze 02/05/14
Mezei István
Váljon a kezünkben fegyverré a hóvirág,
a férfi rímek, ragok széles sorozata
már oszlassa szét teleink irtózatát,
és az élet tava legyen minden pocsolya.
|
...áprilisban lesz öt éve, hogy megölték...
|

Szonett 57.
Ha kéred, mindenemet adnám Néked,
illő prémet, mely tiszta, mint patyolat,
csak mutasd meg ismét a mosolyodat,
tárd felém vállad és hófehér kebled.
|

Még árnyéktalanok a csupasz fák,
lassan nyílik az éjjel szemhéja,
de kettéhasad már a némaság,
elfogy a sötét széntartaléka.
|
Lénárdos haiku
Mintha egy faág, rejtett bimbó bomlana
rajta s a meleg. mely még nem tavasz,
csak csalja, úgy vagyok én is csalfa, csalva!.
|
h 02/03/14
Dáma Lovag Erdő...
Még egy utolsó nap,s olvadunk
Mindegy akarunk,vagy nem akarunk
Győzelem!!!!
ÚNIÓ mivel-kivel?
A földünk még a mienk
Alólunk tűnik el !!!!
Versenybe leszünk a SEMMIVEL !!
|
h 02/03/14
Dáma Lovag Erdő...
Öreg kukás ,van itt szemét
Elméd,kezed,jobb napokat megélt
Válogatod más szemetét
Öreg ember,ott a helyed ?
Szép napjaid elfelejted?
Pedig szép volt ifjú élted
Volt vagyonod,emberséged
|
Csak egy gyönyörű Beethoven nyitány,
mely áthullámzik a télies tereken,
forradalom, lendület, iram és talány,
e silány jelenben pátoszát keresem.
Azok a harsonák, mély, dübörgő dobok,
sírnak a fuvolák, jajgatnak hegedűk,
két évszázadon is hozzám átdobog,
zengve gyászt, diadalt, féktelen derűt.
|