Amikor elköszöntem tőled,
elmentem a szerelmeddel.
Amikor elköszöntél tőlem,
maradtál a szerelmemmel.
|
Ha fáj a szíved...
|
Ildikónak
|
Időm megáll és körbenéz a csend...
|
Ha majd egyszer öregnek látsz...
|
Egy bukott angyal itt fekszik a hóban...
|
Csermelyt csepeg az eresz és felejtet
szeles hideget, havas, hosszú telet.
Sárgába fordult a fűzfa ritka ága is már,
|
...a lelkem is megfagy ebben a megdermedt,
rideg jégvilágban!
|
Lehunyt pillám alatt
mélyen alszik a remény...
|
Lénárdos haiku
Elrepült. Nehéz, mintha ólomszárnyai
földre lehúzná. Akaratában
egy óriási küzdés: messze kerülni.
|
|
Lénárdos haiku
.
A fény utat tört a falevelek között.
Sugaraiból a fénynyalábok
megsimogatták arcom apró mosolyát.
|
Szeresd magad Ember!
|
Atyám, gondjába gázol az élet ebben
hazában, népét, sorsát, Te tudod.
|
Képek a szépséges iráni sárkányhajós lányokról.
|
Drága jó Istenem,mondd meg mit vétettünk?
Szépséges Hazánkban, földönfutók lettünk.
|
Tárgyak körbe vesznek,
béklyós rabbá tesznek,
majd hozzád ragadnak,
lelkedhez tapadnak,
polcodon maradnak,
gyűjtögetsz magadnak.
|
Igaz itt vagyok rég,
mint egy kósza vendég,
beköszönök néha,
vagy holnap, vagy épp ma,
amikor van téma.
|
Hol volt, hol nem volt, túl az Óperenciás-tengeren, de talán még azon is túl, ott ahol a kurta farkú kismalac túr volt egy hatalmas gránithegység. Itt a magas hegycsúcsok között élt a félelmetes sárkánykirály.
|
Kislány koromban arra vágytam,
hogy a herceg majd felém vágtat.
Kiköti hófehér paripáját a ház elé,
S bátran kiált majd apám felé.
|