...hogy lelkedet felrázzam...
|
Elérkezett a pillanat, amikor a család aprajával elindulhattunk jól megérdemelt szabadságunkra, Bogácsra.
|
Szájkosárral élünk, mint vad, veszett kutyák.
|
|
Egy kicsi baba születése alkalmából írtam ezt a mesét. Innen ez a kissé szokatlan, de szép leányka név.
|
Élt egyszer egy író, aki csodaszép történeteket talált ki. Ha valaki elolvasta azokat, azonnal sírva fakadt, mert olyan gyönyörűek voltak.
|
Ajánlom Ágoston Tibornak (Természetesen mások is elolvashatják)
|
Egy nagyvállalatnak voltam az igazgatója.
A reggeli kávémat egy szexi titkárnő készítette, munkába Tatra 613-as kocsival jártam.
|
Vidám forgatag kellős közepén találkoztam vele. Magas volt, karcsú, sudár, mint a jegenye. Elém állt és így szólt:
|
Valóság és illúzió című kiállításának megnyitójára.
Lénárdos haiku
|
Történt egyszer hajdanában, a kicsi sündisznó betévedt egy családi ház udvarába és a tornácon megpillantott egy súrolókefét, amint éppen száradott a napon.
|
Kisérletezés...(képre vers)
|
Egy kis kisérletezés...saját kreáció...
|
Csak tudatosan...
|
Tarka virágok
álmai szállnak
|
Variációk egy témára...
|
Akinek szívében nem lakik irgalom,
nem érzi meg soha, milyen a fájdalom.
|
szo 07/13/13
Lénárd József
Zsuzsa kedves!
Remélem megkaptad az ötödik verseskötetemet Címe Az árnyék árnya.
|
Még mindég üres kazallá nőnek itt a mellverések,
s a hülyítéstől, s a rázós irtózástól
keserű szájjal, más helyett az utca képére köpünk.
|
Hozzád szólok Barátom,
kinek szemében önmagam látom.
Tétován lépünk tovább a bajon,
hozzád száll minden sóhajom.
|