Nagyon régen, hajdanában, amikor még a Csicsóvár eredeti díszében pompázott egy sziklás, magas hegy tetején, történt, hogy a vár ura elhatározta, asszonyt hoz a várba.

Majd nyolc évszázada annak, hogy állítólag Bánk, a magyarok bánja leszúrta  Gertrudist, II. András király merániai feleségét, aki fényűző, idegen udvartartását szabadította rá az országra. Gyarmatosított bennünket, példáját később oly sokan követték.

Ma már az emlék régi lehelet csupán.
Visszatekintés átlépésében
elsimogatott hosszú út. Rongyos ruhák.

Az augusztus teraszán ülök
arról hegedül bölcsen egy tücsök
hogy a körforgás végtelen örök
lágyan ciripel szépen és halkan

Vigyázzatok a Sátán már tépi a láncát
Nem ismer sehol Határokat!
Vad dühvel indulni készül
S nem hallja a sírást,sem a jajokat !

Egyszer a kicsi oroszlánkölyök, Leó anyukájához hajolt és a fülébe súgta:
– Édesanyám, elmegyek világgá.

Mi is az az érzés ami az embert versírásra készteti? Ezt próbáltam leírni valamikor, 2011-ben.

Mi az mitől leülsz derengő homályban?
Lelkedet ringató égi gondolában.
Könnyedén lebegve tűnsz a végtelenbe.
Fejedet támasztod, gyűröd bal kezedbe.

Hiába küszködök az idő ellen,
már a holt poézisbe kapaszkodom,
oltalmat keresek az értelemben,
de visszahúz a mélybe konokul korom.

Talán nincs értelme, hogy majd akkor
mi marad belőlem, ha az agg kor
is végleg búcsút mond és int nekem.

Harangzúgás veri fel a csendet
Síró, búgó, erősen szól
Fel akarja rázni a nemzetet
Figyelmeztet, vigyázzatok jól!

Álmaim mélyre temetem
fukar hozzám a jelenem
a holnap keveset kínál
mert koldus lettem nem király

Megy a postás be a kapun, viszi a levelet. Látja, hogy a kutya el van engedve.
- Nem kell tőle félni! - mondja a gazda. Most lett kiherélve, bágyadt még.
- Nem is attól félek, hogy megdug, hanem, hogy megharap!

Most, a nagy bűnbánások, tagadások, vádaskodások, készülődések, visszarendeződések, ijesztgetések korszakát éljük.

Közhírré tétetik országnak, világnak
Gyermeke  született a mi Attilánknak.
Kamillának hívják az apró kis leánykát
aki máris hercegnője lett apukájának.

Mert lebírható a vak lehetetlen
és a Lélek győzhet az anyag felett,
sokszor bicsaklik az ember, a jellem,
de a lét szeretetből keletkezett.