Hazánk egén felragyog a szivárvány
Mint piros-fehér-zöld kokárdán
Ünnepre szólít felrázva bennetek
Ne aludjatok,emlékezzetek !

Emeljétek fel búsan lehajtott fejetek
Petőfire,s többi márciusi hősre
emlékezzetek
Gyúljon lángra szívetekben a szabadság lángja
Ne meneküljetek messze a nagy világba

Petőfi hazatért,s TI elhallgattátok
Csontjait titkos koporsóba zártátok
A szabadság szellemét nem lehet bezárni
Márciusi ünnepünk,meg kell ünnepelni !

Ünnepre szólít minket a szabadság madara
Lehajtott ,bús fejjel nincs,ki szavalna
De szívetekben kigyúl ismét a szabadság lángja
Nemzeti lelkünk  hogy felrázza

„Talpra magyar!” hív az évforduló!
Ne sirasd nemzeted,nem kell még koporsó
Ha kufárok hada is sírunkat kiássák
Talpra állunk mi,nem vagyunk gyávák!

Ragyog a szivárvány fenn az ország egén
Nem lesz itt a nemzet szolga és szegény !
Nemzeti hőseink ismét felráznak bennünket
Nem hagyják béklyóban e tűrő nemzetet !

Nemzeti örökségünkre jól vigyázzatok !
Vezessen minket az Ő vezér csillaguk
Ünnepünk méltó legyen ,akár a hősi emlékezet
Ha nem, bennünket a szégyen sírja betemet!

2O15.O3.15.Mosonmagyaróvár.