Eldőlt sorsom, az Isten kezében,
Ő döntheti el, hogy milyen legyen.
Ijedten néztem szét a sötétben,
S reménykedőn adtam át szívemet.

Meginogva álltam, tétováztam,
A hitetlenség engem győzködött.
A félelmet belőlem elvette,
Utam, így megláthattam fényébe.

Ezért kaptam, akkor válaszként rá,
A bátorító, kedves szavait,
Megmutatkozik, Ő dicsőségben,
Azért, hogy hálát adhassak, Neki.

Tudom, velem van, nem hagy el sosem,
Benne bízhat, reménykedőn szívem.
Nála találom a boldogságom,
Őbenne van oltalom, s otthonom.

Kezem, a kezéből, el nem veszem,
Bármi is történhetne én velem.
Kitartok, ahogy Ő is kitartott,
Mellettem van, hiszen Ő szeretett.

Példaként van már régen előttem,
Ő, Akit bármikor elérhettem.
Szerető lénye mindig nyitva áll,
„Aki keres engem, bizton megtalál”.

2015.03.15.