Tavasz tündér lágy uszályát
Teríti az égre,
Szél úrfi rajt nyargalászik
Föl-alá kedvére.

Kék ég színű tüll ruhája
Meglebben a szélben,
Virágfüzér koronája,
S bárányfelhőn lépdel.

Puha moha topánkája,
Kecses minden lépte,
Tavaszhozó varázspálca
Lapul a zsebében.

Napsugárral kéz a kézben
Indul hosszú útra,
Természetet ébreszteni, -
Fáradságos munka.

Jöttét várja sóvárogva
A szunnyadó erdő,
S a föld magja ágaskodik,
Mikor végre eljő.

Feszülnek már a rügyecskék
a sok kopasz ágon,
ezüst gyöngyöt vett fel a fűz
a tóparti tájon.

Virít már a szép hóvirág
A kizöldült réten,
Bizony, bizony jön a tavasz,
csalogatjuk régen.

Amerre jár kivirágzik
Minden kert és mező,
Virágillat boldogságban
Úszik a sok felhő.

Eső esik, aranyszínű
Szirom hull a földre,
A gyümölcsfák színsátorát
Méhraj zsongja körbe.

Indulót fúj sok kismadár
Bokrokon és fákon,
Trillázzák, hogy tavasztündér
Legszebb a világon.

Várd a tavaszt új reménnyel,
Virágozd fel lelked,
Hogyha itt lesz, varázsával
Jobb lesz majd a kedved.