Mikor is kezdődik a húsvéti időszak. A néphit szerint ez az időszak nagyböjt első napjával megkezdődik. Még nagybőjt elött a farsang vidám, bohókás mulatozásaitól voltak hangosak a falvak, hamvazószerdával negyven napig minden mulatozásnak vége szakadt. Régen ezt nagyon szigorúan betartották, és bizony negyven napig senki  még nem is énekelt, sőt, húsfélét sem evett.A nép körében minden időszaknak, ünnepnek megvolt a maga rítusa, megvoltak a maga szokásai. Igaz, hogy sokszor tájegységek, és főleg felekezetek szerint ezek a szokások változtak, eltértek egymától.

Gyerekkoromban mi a húsvétot főleg azért vártuk, hogy 40 nap után végre ehettünk húst, meg azért is, hogy elmehettünk locsolkodni (nálunk Abaujban úgy mondtuk, hogy öntözködni), és hímes tojásokat, meg talán egy kis apró pénzt is kaptunk, amit aztán édességre költhettünk.

Hogy mik az igazi hímes tojások, ma már kevesen tudják, mert ezeket új módi szerint csoki tojásokkal, csoki nyuszikkal helyettesítik, pedig ezek csak giccses replikák, amiknek az igazi míves hímes tojásokhoz semmi közük nincsen. Az eredeti hímes tojásokat először megfőzték, és utána a lányok tájegységenként változó technikákkal és mintákkal szebbnél szebbekre díszítettek. A legszebbet a leányzó mindég annak a legénynek adta, amelyik a szivének legkedvesebb volt.

Az én szülőfalumban egy érdekes monda keringett arról, hogy miért is festenek hímes tojásokat:

„Mikor Jézus Krisztust keresztre feszítették, és a római katona lándzsával oldalába szúrt, vízzel kevert vér csepegett ki a sebből. A keresztfa alatt éppen egy Jézust hűen követő híve foházkodott. Még térdelt, kosarát, melyben tojásokat vitt, letette a keresztfa tövébe. Jézus Krisztus vére, rácsöppenve a tojásokra, ezeket pirosra festette, és ennek az emlékére festenek azóta is hímes tojásokat.

Az öntözködés, vagy locsolkodás eredetéről egy Ung vidéki mondát jegyeztem le:

„Mikor Jézus Krisztus feltámadott, a tanítványai és követői nagyon megörültek. Szaladtak a városba és így köszöntötték egymást: „Feltámadt Krisztus e napon!“ Aki Jézus tanítványa, követője volt, az így fogadta a hírt: „Aleluja, hála legyen az Istennek!“, vagy csak egyszerű bizonyonyos hittel:“Valóban feltámadt!“ Egyre többen gyülekeztek Jeruzsálem főterén, örvendezve hirdették Jézus győzelmét a halál felett. A zsidók rosszat sejtve vízzel locsolták őket, és ostorrak, korbáccsal próbálták a tömeget szétoszlatni.Ezért van az, hogy vannak vidékek, ahol csak vízzel locsolják a lányokat, máshol korbáccsal megsuhintják őket. Valahol meg mindkettőt megteszik.

A locsolkodás, öntözködés napja Húsvét hétfőre esik. Ilyenkor a legények jókor reggel kissebb csoportokban elmennek a lányos házhoz a lányokat, asszonyokat meglocsolni- a mondás szerint:“hogy el ne hervadjanak.“ Régen a legények csak vízzel öntözködtek, vödörből, csuporból, ki mit talált (ugyanis ilyenkor a lányok az öntöző alkalmatosságokat eldugták).  A suhancok, meg a gyerekek szagos vízzel (kölni víz) öntözködtek. Ha az eredeti elfogyott, szappandarabokat tettek az üvegcsébe, erre vizet engedtek, jól felrázták, hogy a szappan elolvadjon, és öntözködtek tovább. A lányok ezt a „szagos vizet“ nem nagyon kedvelték, mert foltot hagyott a ruhán, meg ha a szembe csöppent, irtózatosan csípett. A legények minden lányos házhoz bekopogtak, illően köszöntek, és a ház urától előkérették a lányokat, asszonyokat. Volt olyan lány, aki a hideg víztől való félelmében elbújt. Ezt azonban nagyon rosszul tette. Mert ha megtalálták, ő kapta a legtöbb vizet.  Mikor előkerültek a lányok, megvoltak az öntöző alkalmatosságok, a legények kórusban (vagy a legbátrabb egyedül) elmondták az öntözködő verset, ami minden csoportnak más, humorosabb, vidámabb kellett, hogy legyen,. Utána nagy sikoltozás, kergetőzés közepette megöntötték a lányokat. Volt, hogy a leányt meg kellet fogni, csak úgy lehetett meglocsolni. Emlékszem,egyik húsvétkor én kétszer is mentem átöltözni, mert én fogtam a leányzót, aki volt olyan fürge, és ügyes, hogy elém fordult, és így én több vizet kaptam, mint ő.

A locsolkodás, öntözködés után a lányok kiosztották a hímes tojásokat, és megvendégelték a legényeket.

Még Húsvét másnapján a lányok reszkettek a hideg víztől, harmadik nap a legényekre jött a kutyavilág. Ki sem merték dugni az orrukat az udvarról. Igaz, hogy a lányok ritkán jártak el fiús házhoz öntözködni, de reggeltől elbujtak a kapualjakba vödrökkel, csuprokkal felfegyverkezve. Amelyik legény kimerészkedett az utcára, az bizony nem úszta meg szárazon.