magyar szívben
magyar legyél
|
Már- már elkeseredtem, hogy a Fidesz KDNP-nek nincs a következő négy évben programja. Tévedtem.
|
Mikor rám tör az öröm, a nem várt
boldogság és én bátran kimondom,
vagy leírom egy gyűrött papíron,
ahol a sorok kergetik egymást,
feledem bajaim és a gondom.
|
...két lélek lakik bennem...
|
A kéz ujjai, lágy mozdulata, szárnyak,
mint a madárnak, messze repülnek,
S a kar együtt integet új élmény vágyat.
|
Már csak egy veszély fenyeget, aggaszt,
mi lesz akkor és történik velem,
ha most elmész és egyedül hagysz,
magányom marad és a félelem.
|
szo 04/05/14
Dáma Lovag Erdő...
|
szo 04/05/14
Mezei István
Miért büntet az Isten, engem miért ver,
és adott világomnak tengernyi jót, szépet,
miért kecsegtetett az örök szerelemmel,
majd nyújt helyette magányt és szürke véget.
|
dalolj- dalolj
|
Változik most is folyton a szélirány,
forognak a serény bátor kakasok,
ígéretből nem volt mifelénk hiány,
betömnek ők majd minden jaj-hézagot.
Szívesen hódolnak legújabb úrnak,
|
p 04/04/14
Dáma Lovag Erdő...
Mosonba ha visszatérsz
Mosonba ha hazatérsz
Kísér a Duna andalogva
Integet messziről
Templomunk tornya
Vártunk már vártunk
Mikor jössz újra városunkba
|
Az élet színpadán csendesen hajolj meg,
fejed felemelve, mit még látsz, jól nézd meg.
Nézd, hogy emlékezhess, múltadon merengve,
ki hajdanán voltál, reményekkel telve.
|
Másnap nyakába vette az erdő nehéz terepét és elindult, hogy megkeresse hiányzó barátját.
Már dél felé járt az idő, amikor több órás gyaloglás után a kopár szikla tövéhez ért.
|
cs 04/03/14
Dáma Lovag Erdő...
Egy nemzet készül feltámadásra !
/A nagy menetelés !!! 2O13.1O.27.!/
|
két csend között
ragyog a végtelen
|
Szonett
Mit sem gondolva másra, a világra,
szerelmi-csatánk a hajnalokba nyúlt,
éjszakákon át csak nekünk tombolt, dúlt,
gyümölcsbe fordult bimbózó virága.
|
Hol volt, hol nem volt, túl a hetedhét országon, de még az Óperenciás-tengeren is, ott ahol a kurta farkú kismalac túr élt egy király a fiával.
|
Hatalmas sas szeli át a horizontot. A hegyek és erdők fölött kémleli a tájat, a gyönyörű fák, magas sziklák között, melyek fölött sötét felhők gyűlnek és nagy viharra készülődnek.
|
|
sze 04/02/14
Mezei István
/ Avagy tartás és önbecsülés fontossága és hiánya/
|