Boriska: Aggyonisten Mariskám!
Mariska: Fogaggyisten Boriskám! Merre járt az utóbbi napokba?
Boriska: Húúú! Lakodalomba vótam, a zunokaöcsém nősűt!
|
Tegnap még borzalmaktól volt hangos a világ…
Nem vágytam kilépni, békés volt kis szobánk.
Madárfütty csalogatott; burukk , burukk– szól rá,
Csivít-csivít; nyitni kék, pitypalatty és zenél a táj.
|
Orgonák illatában
eső zongorázik,
a felhőkön túl is
mosoly fakad,
zümmögő réten
bogárka ébred,
nézi ahogy
a szellő szalad.
|
Így esett, megtörtént réges - rég egy gyárban,
ahová dolgozni, még ifjúként jártam.
Beszorult egy tengely, kalimpálva rángott,
hajtókerekéről ledobta a láncot.
|
Mészáros Lázár december 18 án vette át a Forró és Szikszó között összpontosított hadtestet, és Schlick újabb támadásának visszaverésére, meg persze, Kassa visszavételére készült. De ez nem ment egyik napról a másikra.
|
Nem hiszel Istenben és e hited mellett
tűzön-vízen át is keményen kitartasz?
Várjunk csak – te hiszel! Hogyha hitre tellett,
a vallásos ember mi elven siralmas
fennkölt tenmagadnak? Logikai bukfenc,
|
|
h 05/02/16
Dáma Lovag Erdő...
Kakukk madár!
Mondd el szépen
Hány tavaszt
Jósolsz nekem?
Tavasz után jön-e nyár?
Mennyi ősz,s tél vár?
Kakukk madár
A lombok között
Megszólal úgy köszönt
|
Egy ideje beszélnek, megszólítanak
szerveim, testrészeim, arról mesélnek,
mit is tartanak bennem jónak vagy rossznak,
találgatják folyton, vajon meddig élek.
Csak zajongnak, hiába csitítom őket,
nem használ ellenük gyógytea, pirula,
sem ereknek, szívnek, csontnak, vagy veséknek,
feltárul előttem az anatómia.
|
Elültetted kis virágod
oly sok-sok évvel ezelőtt,
óvtad, védted, ő volt álmod,
és ő csak nőtt, és egyre nőtt.
|
Ma elkezdődött az érettségi
|
Tréfát űz velünk a megfoghatatlan gyors Idő:
félresöpri a szabályt – mindig felfelé kerekít.
Egy neves naptári fordulóból már másnap kinő
|
v 05/01/16
Dáma Lovag Erdő...
Ébresztő,ébresztő!
Fakopács kopogtat
Ébresztő hétalvó
Hasadra süt a nap
Ébresztő,késő van
Útra kell kelni!
Sárga rigó fütyüli
Ideje felébredni!
|
 Csönd van. Siető léptek átléptek kiálló
árnyékköveket. Évezredeken.
át az út porát verte itt sok esőcsepp.
|
Az ő nyája sosem fut legelőkre,
nem kíséri, s vigyázza hű puli.
Szürke szamár sem csenget előtte –
ez összevetés rangon aluli.
|
Aludj el, óh, gyermekem,
énekelted sokszor,
s nem akartam elaludni,
hisz játszani oly jó.
Most aludnék karjaidban,
a rossz gyerek ki jó lett,
|
1.)A kereszt a földeken (tarlón, nálunk tallón) ideiglenesen tárolt gabonakévékből, azaz kívíkből készül. Részei a négy keresztláb, alsópap és felsőpap átlósan, saját anyagából lekötve. Az asztag ezekből a kívíkből készül, de a tanya udvarban.
Mellette hordóban, dézsában vízzel, hogy ne érkezzen mordulni az égre a láng.
|
Álmomban is egyre gyakrabban látogatsz jó anyám;
Emlékszem, midőn a tavasz szépségeiben ,
Madarak csivitelésében, az erdők zenéjében,
Virágok , bokrok színes világában sétáltunk veled…
A természet szépségeit imádva jártuk: Te és öt gyermeked.
|
p 04/29/16
Dáma Lovag Erdő...

Akik boldogan hallgatták
Gyermekük első szívverését
Vigyázták minden kis rezdülését
Értették gyermekük üzenetét
|
Nekem már nincs anyám,
s neki sincs gondja rám.
Persze – emlékezet!
És ha nem létezett?
|