 575575
A rengetegben Ábel. Bújik az árnyéka
fától a fáig. Oláh táncoltat.
S a Magyar hegedűje könnyezve zenél.
|

Köszönöm a szót...
mit fülembe súgtál,
hisz szerelmes voltál
akár csak én.
|
Fürkészem Munkácsy három Krisztus-képét:
mindhárom egy-egy hazugságot tép szét.
Tudta jól azt Júdás, hogy akit elárul
bármit gondol, bármit szól: csak is arámul.
|
Chopin, Prelude, Op. #4.
|
...vén koldus...
|
Zokogva, rügyeznek bennem az ünnepek,
és a beteg televény már bolondgombát
hasztalan terem, többé már nem lehetek
rossz álom túsza, hiába gonosz spórák.
Örökre húsvétnak gyermeke maradok
|
Közel negyven év telt el azóta,
Hogy megismerkedtünk egy téli napon,
Parádfürdői gyönyörű emlékek
Szívünk melengeti, érezzük: hogy nagyon!
|
Élettelen életképek
Vasárnap délelőtt az ember igyekszik,
mert már délben bezár a nemzeti trafik.
|
Ahol Te most vagy...
|
v 03/20/16
Dáma Lovag Erdő...
Virág Vasárnap van
Nyílik száz virág
Názáreti Jézus gondolok Rád
Pálma ággal ment a nép eléd
Üdvözöltek,köszöntöttek
Szeretetük sugárzott feléd
|
Már pattanásig feszül a húr bennem,
De megmenekültem újból és ismét,
A tegnapokban nyakig elmerültem,
Ma mégis kinyílott felettem az ég,
|

Amikor a toll majd kihullik kezedből,
abba tán a Föld és ég is belerendül.
|
 Ne ítélj el, ha néha
szavakká törik szét
bennem a keserű bánat,
ha enyhet kereső ima
helyett kitör belőlem
a korbácsolt alázat.
|
szo 03/19/16
Dáma Lovag Erdő...

Üzenetet küldök
Én a nagymamámnak
S mindenki másnak
|
Ha olvasol, a gyenge lámpa mellett,
arcodon a fény megcsillan. Könnyed
örömgyöngyök. s minden emléked
a múltadból, építi a jövőd.
|
...ne sírj kérlek, ha halott fát látnál...
|
Tükörsima az út Szeged és Békéscsaba között -
a negyvenhetesen frissen terített az aszfalt:
szénfekete, széles szalag – még szinte gőzölög.
Tapad a gumi, duruzsol a motor. Tapasztalt
|
cs 03/17/16
Juhászné Bérces...
Kéjes éjen vágy ha lobban,
két szív hogyha együtt dobban,
az életnek tengerén
testet ölt egy új remény.
|
Repülnék hozzád, de nincsenek szárnyaim,
Visszahúz a Földre a gravitáció,
Eligazodnék esőfelhők árnyain,
A magasság nekem nem volna riasztó.
|
Negyven éve volt egy május, de régen volt, tova szállt.
Szívem megtelt szerelemmel, az Ő szíve is rám várt-
És mi volt még…?
Felettünk volt a kéklő ég.
|