Hulló falevél
színes falevél
elvisz elsodor
tova a szél

Egy kis előhangulat :)

Karácsonykor fehér dallam
szállingózik  szépen,
kis családok nagy családok,
szánkóznak a téren...
 

Már örökre Veled maradok
lehet hogy észre sem veszed
mint dermednek rám ködök fagyok
csak Te melegíted kezemet

1956

Rengett a föld talpuk alatt,
mikor e nap hajnal hasadt.
Együtt léptek, kéz a kézben,
bizakodva, szép reménnyel,

Álmos az erdő,
alszik a táj,
csendben a szellő
fénydala vár.

Ringató égen suttog a szél,
mese száll a mindenség felett,
hófehér lépésben itt a tél,
a szél faágra tekeredett.
 

Ildikónak

„Mondottam ember küzdj
és bízva bízzál!”
/Madách Imre emlékére :”Ember tragédiája”/

A csend hullámhosszán már magamat hallgatom,
enyém a napom, a holnapom, a fényeken
nem kell osztoznom, siket, néma a telefon,
a mindenség szép zsivaja nyüzsög fel bennem.

Én láttam....../1956.nov.4./
Én láttam elbukásod
Ó szent FORRADALOM !!
Még fiatal voltam,de elmondhatom
Értettem minden jaj szavát
Láttam a menekülök áradatát
S láttam a szenvedő anyát,apát

Éjpuha csendben 
alszik a város 
hópihe álmán 
csillog a szél

Azt mondták az első szavam
biztos hogy majd apa lesz,
engem senki nem kérdezett,
de figyeltem mit apa tesz.

Vártam Rád
Mikor dalolva rohant a patak
Napsugár tündérlányai benne kacagtak
Mikor a lila ibolya nyitotta kelyhét
Orgona illattól tele volt a lég
Vártam Rád

Mikor a bodza bokor énekelt
Gyermek korom szép emléke
Jutott most eszembe
Mikor az udvaron a bodza bokor

A Hazug, Torz Mítoszok csak lassan ölnek,
lelkünkből az Empátia végleg eltűnt,
Szeretet éltető sója kell a Földnek,
mert dölyfös hipokriták bábjai lettünk.

Óriások most a házak,
mindig, mindig kukucskálnak.
Miért takarják a Napot?
Ott is hagytam csapot- papot.
 

/Novemberr negyedikére/

Vajon eszedbe jut- e, hogy  mi történt jó ötven éve,
amikor dübörögtek hazánk földjén az orosz tankok?
November negyedikén elkezdték szétlőni Budapestet.
és leverték Kádár kérésére a magyar forradalmat.

 November negyedike