Nagyon vártunk, áldott napsütés!
Március idusára vártunk igazán.
Madarak danája szólt fönn, égi zene.
Erdő muzsikája csendült, zengett.
|
p 03/24/17
Dáma Lovag Erdő...
Tipeg, totyog, meg, meg áll
Okos szeme csak úgy ragyog
Áll a baba, arca mosolyog
Ruhácskája díszes székely
Ezt nézzétek, büszkén lépdel
|
némulnak már a szavak
és üresek a lapok
álmaik szétfoszlanak
őrzik fenn az angyalok
|
Rigó Jancsi, Rigó Józsi
klorofillos tatamin
korán reggel, napsütésben
összevesztek valamin.
|
Mikor nappalom az éjben elsimul,
az emlékeim, mint kiszáradt kezek
megtépnek, szaggatnak ádázan, vadul,
feledni akarok, el nem engednek.
|
Én nem tudok harsányan szeretni,
csak ahogy a Nap becézi a rózsát,
ahogy csillagok sugarukat szórják,
ahogy lépcsőn kísér le a korlát.
|
cs 03/23/17
somogybarcsirimek-.
Felhők mögül ha kimosolygott
valamit azért tudnom kellene,
felhők mögül ha rám mosolyog
akkor velem jönnöd kellene.
|
Napfény fürdik az égen,
fodros felhő játszik,
nyuszi szalad a réten,
szellő kacarászik.
|
sze 03/22/17
somogybarcsirimek-.
Hej, ha megszólalna,
mit tudna mesélni,
bánatot - boldogságot
tudna elzenélni.
|
sze 03/22/17
Dáma Lovag Erdő...
Mint szomjas madár
Vizet keresve inni szeretne
Úgy vágyik a szívem a szeretetre
Mint vadgalamb
Csalogatja párját turbékolva
Lelkem csak a szeretetet siratja
|
Letörölném könnyeidet,
hogy újra sírni tudjál,
sírd ki magadból a fájdalmat
hogy örömkönnynek utat adjál..
|
k 03/21/17
somogybarcsirimek-.
Temetőben szomorúan állnak,
míg böjti szél borzolja a fákat,
koszorúk csokrok szegélyezik az utat,
gyermektől-apától-baráttól búcsúznak.
|
Szép mosolyodban nevető virágokat
simogatok, és megköszönöm mind,
mint kis patak az apró, forgó fodrait.
|
Piros pozsgás gyermek arcon
ott ragyog minden tisztaság.
|
Borús délutánon kis ibolyát láttam.
Kéken, szépen,
Ibolya-színében
Ragyogott e borús, esős délutánban.
|
h 03/20/17
Juhászné Bérces...
Végy egy tojást, s liszttel, tejjel
keverd nagyon simára,
ízesítsd meg egy csepp sóval,
mert a tészta kívánja.
Öntsél kicsit e masszából
palacsintasütőbe,
|
h 03/20/17
somogybarcsirimek-.
Kivette észre ezt a csöndet -
öreg malom árkában nőszirom,
már nem forog erecske vízétől lapátja
|
v 03/19/17
Dáma Lovag Erdő...

Csoda történt egyik reggelen
Sütött a nap már jó melegen
Kedvünk támadt a Dunára menni
A partról vadkacsákat etetni
|
v 03/19/17
somogybarcsirimek-.
Vendégnek szánták a kemence sutját,
ott pihenhette ki fáradságos útját,
korán ébredt körbejárta malomnak házát,
|
v 03/19/17
Bársony Róbert
Sárgul már világunk, ékei komorak,
Minden felé csak giccsek virítanak,
Pusztulás, elmúlás, tépett értékek,
Bármerre jársz is, a szél szabdalja szét a lelked.
|