Történt egyszer hajdanában, hogy egy szegénylegény betévedt egy útszéli kocsmába. Nagyon megszomjazott és szerette volna lemosni a hosszú út porát egy pohárka finom borral.

Hol volt, hol nem volt, túl az Óperenciás-tengeren és az üveghegyen egy kerek erdő kelős közepén kicsinyke házacskában élt egy öregember.

(Kép forrása internet)

Öregapám, amikor jókedvében volt mindig mesélt nekem. Egyik hideg, téli nap is üldögélve a duruzsoló kályha mellett, így szólt hozzám:
─ Gyere, ülj ide közel hozzám! Mesélek neked az óriás szájról.
Nem kellett kétszer mondania. Mindjárt felpattantam és a kis sámlit egészen közel húztam a lábaihoz. Öregapám egy nagyot szippantott a pipájából és mesélni kezdett:

(Kép forrása internet)

─ Óh, ha én egyszer megtanulhatnám a macskák nyelvét! Soha többé nem kellene tartanom, hogy megesznek engem. Meg tudnám értetni magamat velük. Lenne közös témánk és minden nap beszélgetnénk. De jó világ is lenne akkor.

(Kép forrása: internet)

Hajdanában, amikor még nagyapám sem élt, de talán még annak az öregapja se, túl az Óperenciás-tengeren, ott ahol a kis kurta farkú malac túr, volt egy macska.

(Kép forrása: internet)

Egykoron szarvasok uralták a földgolyót. Ember volt a szolgájuk, aki minden jóval kényeztette a gazdáját.

(Kép forrása: Internet)

Valamikor nagyon régen, tán még öregapám sem tudja, mikor. Egy szegény vándor ballagott a poros úton. Olyan meleg nyári nap délutánja volt, hogy még a verebek is elaléltak a forróságtól.

(Kép forrása internet)

Hol volt, hol nem volt, egyszer nagyon régen, meg nem mondom mikor, élt egy király a feleségével, és mihaszna fiúkkal, Jankó királyfival.

(Kép forrása: internet)

Volt egy legény, aki vándorolt egyik helyről, a másikra. Sehol sem tudott több időt eltölteni. Történetünk idején is mendegélt, de már nagyon fáradt és éhes volt. Este van, valahol szállást és élelmet kell szereznie. Egy erdőn ment keresztül és távol látott egy fényt, gondolta, hogy ott megpihen, reméli, hogy adnak ételt és szállást. 

Hol volt, hol nem volt, egy kicsinyke falu szélén élt egy öreg anyóka. Egész nap a háza előtt üldögélt a kispadon és nézte a járókelőket. Ha úgy hozta a kedve hosszasan elbeszélgetett az emberekkel.

( Kép forrása internet)

Egyszer, amikor Szegeden a Szőke Tisza partján sétáltam magamban, egy kicsi manó ugrott elém.

(Kép forrása internet)

                        Szófacsaró mese

Hófehérke nagyon elsápadt, amikor a vadász a sír-dög-rét nádasában megásatta vele. Térdre, imához, majd mögé állt, mint az ISIS mesterlövészei a portfóliós reklámfilmjeikben.

Karácsony tájékán nagy volt a sürgés, forgás a mennyországban. Az angyalkáknak az volt a dolga, hogy segítsenek a Jézuskának. Nekik kellett széthordani a sok-sok szépen feldíszített karácsonyfát, hogy a gyermekek megtalálják alatta az ajándékot.

(Kép forrása internet)

- Na lányom, Mária! - szólalt meg hirtelen Anna egy családi ebéd közben.
- Azt pletykálják egész Názáretben, hogy tisztátalan vagy. Igaz ez?

    A nagy ellipszis alakú erdőben két sűrűsödési pont alakult ki az idők során, ezek egyikében lakott mézés-mázos krematóriumában a vaSSorrú bába, míg a másikban, jó messze a furcsa füstöt eregető kéményes borzalomtól lakott a betegeskedő Nagymama.

    Jancsi és Juliska bekopogott a mézeskalács házikó ajtaján. A vasorrú bába morgolódva nyitott ajtót - el nem tudta képzelni, ki zavarhatja itt a sűrű söté

Lillácska egy aranyos, de nagyon kíváncsi kislány volt. Minden nagyon érdekelte. Egész nap szüleit, sőt még a nagymamáját és nagypapáját is nyaggatta, hogy, mi ez, hogy mi az?

( Kép forrása internet)

  Gergő nagyszülei az erdőszélen laktak, egy kis fehérre meszelt házikóban.