sze 01/28/15
Juhászné Bérces...
Égen éji a palást,
telihold arcán a ránc
egyre mélyül, búskomor,
fátyolfelhőt elsodor.
|
k 01/27/15
Juhászné Bérces...
Pontban éjfél. Üt az óra.
Leáll minden néhány szóra.
Átestem az év küszöbén,
Gőzöl, forr fejemben a vér.
|
szo 01/17/15
Juhászné Bérces...
Földi létem minden percét,
Őseimnek értékrendjét,
A rám szabott rögös utam
Megköszönöm Neked Uram.
|
p 01/16/15
Juhászné Bérces...
Ablak előtt rózsabokor,
szundít a téli alkonyon.
Ágán néhány száradt levél,
zörög, táncol, fújja a szél.
|
cs 01/08/15
Juhászné Bérces...
Kancsendzönga havas csúcsán
Ifjú MAGYAR mosolygott,
Meghódított egy nyolcezrest,
Néhány percig boldog volt.
|
k 01/06/15
Juhászné Bérces...
Hódításod elfogadtam,
Kínlódj értem, azt akartam,
Tudtam, én vagyok az álmod,
Hagytam minden titkom látnod.
|
cs 01/01/15
Juhászné Bérces...
Minden jó magyarnak
gondoskodó hazát,
érezhesse otthon
szülőföldjén magát.
|
k 12/30/14
Juhászné Bérces...
Pukkan a pezsgő,
Gyöngyözik gyöngye,
Színes fénycsóva
Omlik a földre.
|
sze 12/24/14
Juhászné Bérces...
Boldog, fehér karácsonyt,
Kolbászt, finom kalácsot;
Meleg otthon, szeretet,
Béke legyen Veletek!
|
p 12/19/14
Juhászné Bérces...
Édesanyám megidézlek,
mára várlak, gyere kérlek,
Aput is hozzad magaddal,
láthatatlan varázslattal,
|
cs 12/18/14
Juhászné Bérces...
Szitál a felhő,
űzi a szellő,
hófehér fátyla a föld fölött.
Csillag az égen,
|
sze 12/17/14
Juhászné Bérces...
Úgy várom a karácsonyt,
Sütök finom kalácsot,
Dióst, mákost, gesztenyést,
Mézeskalács süteményt.
|
k 12/16/14
Juhászné Bérces...
A fenyőfa díszei közt
csendben, szinte észrevétlen
megbújik a csillagszóró,
s várakozik tettre készen.
|
h 12/15/14
Juhászné Bérces...
Minden évben várva várom,
Jöjjön már el a Karácsony!
Lelkem húrját felhangolom,
A hangomat kicsiszolom.
|
v 12/14/14
Juhászné Bérces...
Rezdül a lélek,
zendül az ének,
mennyei kórus
dallama száll,
|
szo 12/13/14
Juhászné Bérces...
Otthonodban, ha csend honol,
Hozzád küldöm e pár sorom:
Kis porszemként mit tehetek,
Küldök neked szeretetet.
|
p 12/12/14
Juhászné Bérces...
Szép Zalának sok erdeje,
kristálytiszta lehelete
üdítette e vidéket,
melyről nektek most mesélek
|
v 12/07/14
Juhászné Bérces...
Szürke köddé vált az álom,
már magamat sem találom,
szívem dermedt, búval tele,
hűti a sors lehelete.
|
k 12/02/14
Juhászné Bérces...
Trágyadombnak legtetején
büszke kakas kapirgál,
baromfiak kussoljatok,
én vagyok itt a király!
|
v 11/30/14
Juhászné Bérces...
Négy hét van még karácsonyig,
S várjuk már az ünnepet,
Szép négygyertyás koszorúval
Köszöntjük az Adventet.
|