Ó Attila,Bendegúz vére, hunok nagy királya
Reszketett Európa kardod,ha látta
Félt tőled nap Kelet és nap Nyugat

Szomorú őszi eső

Zuhog a szomorú őszi eső
Sír a fának a színes levele
Nyár is elment, szép időt temetve
Itt maradtunk napsugár nélkül dideregve

/Egy elvándorló magyar kívánsága /

Egy marék földet csak
Hozzatok nekem
Legyen min megpihennem

Csak egy marék földet
Hazám földjéből, kertemből
Hadd érezzem illatát kezemből

Tanulj meg gyermekem
Minden körülményben
Embernek maradni
Tisztességben

Tanulj meg szeretni
Úgy,mint én szeretlek téged
Mutasd meg mindig
Emberséged

Emlékeimben felnőttként kutatok
Áldom a sorsot,köszönöm Istenem
Nekem van,s volt szerető testvérem
Nem tudhatja meg az mi az igaz szeretet
Aki egyedül testvér nélkül élt éveket

Lehanyatlott már a nyár esti alkony
Kolomp szó hallik a messze távolból
Tarka gulya tér meg a falu legelőről
Gazda várja tehenét,látszik már messziről
Megérkezik a gulya  a kolompos vezeti

-Istenem kiben hiszünk !
Áldd meg ezt a drága hazánk,nemzetünk
Áldd meg a Te magyar néped
Nézz le ránk dörgesd meg az eget
Mert elszabadult a sátán pokla
A Te szerető nemzeted taszítja pokolra

Hogy vagytok Ti régi rokonok
Rába folyó még csendesen andalog
Fürdik-e a hableány benne
Oly tiszta átlátszó-e medre?
Ruhátokat még ott mossátok
Tiszta habjába mártjátok?

Olyan nagy csend van !!
Vagy csak idáig nem hallatszik
a világ zaja ?????
Nem zúg a tenger moraja ?
Vagy felköltözött a tenger az égre ?
Hogy felhőként ,vízözönként
a világot elnyelje??

Válasz egy vádra
Engem szüleim úgy tanítottak
Válaszoljak,ha valamivel vádolnak
Ma van „Magyar Kultúra Napja”
Ezen a napon válaszom megadva!!

Mint a friss forrásvízhez
Madár száll le szomját oltva
Mint a harmat cseppet a virág issza
Úgy ébred az áhítat a szívemben

Ó, magyarok Nagyasszonya
Boldogságos Szűz Mária
Hozzád emelem fel imám
Mentsd meg gyötrődő Hazám

Hogy szaladnak a fák
az életvonatomat követve
sok mindent gyűjtöttem tarsolyomba
sok jót,szépet,bánatot cipelve

Vigyázzatok a Sátán már tépi a láncát
Nem ismer sehol Határokat!
Vad dühvel indulni készül
S nem hallja a sírást,sem a jajokat !

Harangzúgás veri fel a csendet
Síró, búgó, erősen szól
Fel akarja rázni a nemzetet
Figyelmeztet, vigyázzatok jól!

Halljátok a harangokat ?!
Zúgnak,búgnak giling-galang
Emlékezetek-e még szívetekben?!
A hősökre a rendíthetetlenekre?