Tél még kopogtat az ablakon
Fúj a szél,robog a tájon
Szívem szorít fájón
Nem engedlek el!
Ahogy a madár az ágat
Majd tovább repül
Az ég felé énekelve szállhat!
Hogy meghallja mindenki
Szívére ült nagy bánat!

Nem engedlek el!
Maradj még velem!
Hisz szép az élet
Neked meséljem?
Szívemre fagy ült, szorítja
Lelkem senki nem boldogítja!
Nem engedlek el!
Tavaszi napsugarat küldök
Télen kihűlt szívednek meleget
Lásd, a ragyogó nap elűzi a felleget!

De mégis menj, ha elindultál!
Ha már engem is veszni hagytál!
Menj, indulj a hívó szóra!
Ha már nem tarthattalak vissza soha!
Menj, ha boldog lesz a lelked!
Ott a felhők felett csinálj nekem helyet!
De tudd, nincs ki letörölje könnyeimet!

Mosonmagyaróvár.2017.03.05.