Eljött a Karácsony
Díszbe öltözködve
Boldogan száll az énekszó

Decemberi éjszakában
Sötét égen ragyogjatok
Virrasztó csillagok

A múlt idők Karácsonyát idézem
A kandallóban lobogott a láng
Volt tüzelőnk,szép ruhánk
Nővéreink köré ültünk
Ők vigyáztak ránk
Mesélték a kis testvéreknek
Kis Jézuska érkezik hozzánk
Mi áhítattal hallgattuk

Mint szomjas madár
Vizet keresve inni szeretne
Úgy vágyik a szívem a szeretetre
Mint vadgalamb
Csalogatja párját turbékolva
Lelkem csak a szeretetet siratja

Advent harmadik gyertyája
Ég a szeretet lángja
Az ember elgondolkodik
Ki is gondol szeretettel rája

Fénylánc tüzek magyarokért !
/Napforduló tüzek ünnepére/
      December .21,

Künn szállingózik a hó
Az est hófehér takaró
Eljön csendben az éj
Álmodjál kicsikém

Mesélj nagyanyám,mesélj nekem
Olyan igazi mesét,mondjál el
Apáról mesélj,igaz történetét
Kicsi volt szerette a mesét

Lelkemben készülök
Kisded fogadásra
S mindig gyarlóságba ütközök
Irigységbe,kapzsiságba
Emberi gonoszságba

/Gyerekeknek/
                      Begyújtottunk a kandallóba
Hideg idők járnak
A kis unokáim a Télapóra várnak
Nagy izgalom , a várakozás
Mesét mondok ami csodás
 

Eljött az utolsó hava az évnek
Lelkem beöltöztettem
Várakozó szépnek
Örülök a reménynek
Melyet szívem óhajtva vár

Pusztító lángnyelvek lobbannak az égre
Mindent éget a láng nyelve
Lobban magasan,mint a fáklya
Mint,ha fricskát szórna a világra

Gyertya lobbanAdvent vasárnapján
Szívünkben hitünk lángja ég
Várjuk a gyermek Jézus ünnepét

 Elhervadt már a gyönyörű virágom
Nem virul már,üres az ablakom
Hideg szél furulyán  játssza a dalom
A ködbe úszó száraz ágakon
Pedig virultak a szép virágok
Csokrot kötöttem neked
Azzal akartam  kedveskedni
Hogy megdobogtassam szíved

Ó szent Erzsébet
Hozzád fohászkodom
Hozzád száll gondolatom
Névnapodon

EMBER! TE ISTEN teremtménye!
Nézz fel,nézz az égre!
Nézd milyen tiszta,békés az égbolt
Ragyog a napsugár,nevess rá békjót